A rendkívüli elnökségi, felügyelőbizottsági és autóbusz-tanácsi ülés alkalmával a főtitkár közölte: a szakmát a céges telefon magáncélú használatának változásai és a járulékalap felemelése érinti rendkívül kedvezőtlenül.
A telefonos kommunikációt fokozott mértékben alkalmazó, jövedelemi struktúrájában pedig jelentős mértékben a minimálbérre támaszkodó ágazat működőképességét veszélyeztetik ezek a változások – hangoztatta Dittel Gábor. Hozzátette, ha a kormány ezeket a tényezőket nem kompenzálja valamilyen formában, akkor a szakma ellehetetlenülhet.
Az ügyvezető főtitkár kitért az elvárt adóra is, ami szerinte ugyancsak az átlagnál jobban sújtja a fuvarozói szakmacsoportot. Magyarázata szerint ezek a vállalkozások ugyanis magas költségekkel, azon belül pedig jelentős arányú üzemanyag-kiadásokkal dolgoznak. Mindez viszonylag magas, nehezen tervezhető árbevételt eredményez, amelynek 2 százalékos nyereségességtől független megadóztatása túl nagy teher a fuvarozó cégek számára.
Dittel Gábor emlékeztetett arra, hogy a szakma egy éve állapodott meg a kormánnyal a vállalkozások versenyhelyzetének javításában. A kormány akkor felismerte, hogy a cégek versenypozíciója nem megfelelő, mégsem javult azóta helyzet, sőt mostanra jelentősen romlott – mutatott rá az ügyvezető főtitkár. Arra kérte a tanácskozáson megjelent vállalkozókat, hogy forduljanak a kormánypárti országgyűlési képviselőkhöz, és hívják fel figyelmüket a tarthatatlan helyzetre.
„Klasszikus maffiaeljárásnak tűnik, de ijedtségre utal, hogy elásták” – miről árulkodnak a Seszták-ügyben előkerült milliárdok?
A KDNP politikusának üresen talált széfjei után péntek este kiderült, 6,5 milliárd forintnyi bankót találtak részben erdőkben elásva a Seszták-ügyben. De mire utal a földből előtúrt hatalmas mennyiségű készpénz? Hogyan találhattak rá a forint-, euró- és dollárkötegekre?
