Legalább egy üdítőt vehetnék a gyereknek, vagy vásárolhatnék ezt-azt, zsörtölődött a George W. Bush távozásakor életbe lépett légtér- és útzár idején a repülőtéri váróban rekedt anyuka. A vásárlás rendkívüli helyzetekben (például a gép késése miatti több órás várakozáskor, vagy hosszú utazás előtt) jó módszer lehet az idegesség levezetésére. A kényszerpihenőre ítélt utasokra már nem csak a reptéri boltok alapoznak világszerte, hanem úgy tűnik, a hipermarketek is.
Az Auchan a XVIII. kerületi „pakura tavak” helyén, a légikikötő szomszédságában, közvetlen reptéri leágazással tervez 4-5 milliárd forint beruházással egy „kiskereskedelmi parkot”, s azon belül egy hipermarketet. A másik ingatlanfejlesztés – a Tesco hipermarketje – pár kilométerrel arrébb, a maglódi földeken valósul meg.
Eljött az idő
Sas István pszichológus, a Magyar Reklámszövetség alelnöke bevált receptnek tartja, hogy közlekedési csomópontokba, repterek, pályaudvarok közelébe bevásárlóközpontokat építenek. Ilyen a Nyugati pályaudvar melletti Westend, vagy a Keleti szomszédságában, a „lovi” helyére felhúzandó Arena Plaza. Abban viszont nem hisz, hogy a hipermarketek a „pótcselekvésre”, a véletlenszerű vásárlókra építenének, ez inkább a tax-free shopok stratégiája. Hasonlóan gondolja Kozák Ákos, a GfK Hungária ügyvezető igazgatója is. Nem szoktak „beugorni” hűtőszekrényt venni például a barcelonai chartergépre várva. Noha azért arra is van külföldi példa, hogy közvetlen kapcsolatot kialakítva egyenesen a repülőtéri utasokra, vásárlókra alapozva építettek hipermarketet, nem ez a jellemző.
Azt, hogy mégis miért éppen most fedezték fel a láncok a reptér környékét, a szakember a „mikrokörnyezet fejlődésével” magyarázza. Az M0 autópálya vadonatúj bevezető szakasza a repülőtér tőszomszédságában éri el a ferihegyi gyorsforgalmi utat, s a vecsési, lőrinci terület fejlesztésével együtt törvényszerű, hogy a forgalom is élénkül, azaz eltarthatja a tervezett áruházakat.
Később nyitnak
Annál is inkább, mert a nyitásra még várni kell. A Szemere-telepi „pakura tavak” helyén létesülő „repülőtéri” Auchan építési munkálatai – az elhúzódó előkészítés, engedélyezetés miatt – legfeljebb szeptemberben, de inkább jövő márciusban kezdődhetnek meg (lásd a keretes írást). A Tesco építése információnk szerint szintén nem indul hamarabb.
A reptéri boltok üzemeltetői tartanak attól, hogy az árérzékeny, főleg a „fapados” magyar utazó bizony egyre inkább a közeli Tescóba, vagy a „madaras Tescóba” (a köznyelv által a logója miatt így is nevezett Auchanba) fog beugrani a méregdrága repülőtéri üzletek helyett. Mindazonáltal az áruházi „légi harc” elsősorban azért következett be, mert a telítődött piacon a hipermarket-láncok vezetői szemében egyre jobban felértékelődnek a kisebb üzleti lehetőségek is. Szó szerint így van ez, hiszen a Kelet-Európában 8-10 ezer sőt 12 ezer négyzetméteres hipermarketekkel dolgozó Tesco újabban „mindössze” ezer négyzetmétereseket kezd építeni.
Egyre kisebbek
Az immár harmadik, a zirci „mini-Tesco” nyitórendezvényén már nem Paul Kennedy, az angol áruházlánc 58 itteni hipermarketjét felépítő vezérigazgató elnökölt, hanem augusztustól kinevezett utódja, a Malajziából érkezett James McCann. Rá elődjénél nehezebb évek várnak. Kérdés, a vásárlóerőt tudatosan visszafogó Gyurcsány-csomag és a „kemény” diszkontok – a Lidl és a jövőre akár félszáz áruházas hálózattal nyitó Aldi – előretörése mellett mennyire tudja tartani elődje teljesítményét. A Tesco a 88 hazai áruházában, ebből 58 hipermarketben tavaly – 14 százalékos növekedéssel – 473 milliárd forint forgalmat ért el. Az idén azért még teljesíthetőnek látszik a feladat, hiszen további 25 új áruházat nyitnak, ezekből 8-10 lesz az ezer négyzetméteres „kicsi”.
A Tescóval ellentétben az Auchan nem készül „léptékváltásra”. A kezdetben a fővárosra és környékére fókuszáló, 10 áruházat működtető francia cég a vidéki terjeszkedését is folytatja, és 2008-ra Jean Paul Filliat vezérigazgató szerint a láncot 17-20 tagúra bővíti Magyarországon.
Az Auchan a hipermarket-stratégiát folytatja „a legjobb árakkal” és a szolgáltatások további javításával, a tavaly 187 milliárd forintos árbevétel és a – soha nem közölt – profit emelésével. Arról azonban, hogy a Gyurcsány-csomag bevezetése után nyitó ferihegyi kiskereskedelmi park mennyivel lesz képes felhúzni a profitmutatót, egyelőre nem szól a fáma.
