A McCann Erickson Budapest Reklámügynökség 1000 Hang Alapítványa 2006-ban negyedik alkalommal rendezte meg Az Ember Napja konferenciát. A rendezvényen, amely ezúttal a forrásszerzés és adománygyűjtés kérdéseire fókuszált, 54 non-profit szervezet vett részt. A konferencián végzett felméréséből kiderült, hogy a hazai civil szféra nagy része (63 százalék) egyértelműen fontosnak tartja a marketing tevékenységet, ugyanakkor csak elvétve veszi igénybe reklámügynökségek szolgáltatásait.
A McCann Erickson Reklámügynökség felmérése szerint a hazai civil szervezetek több mint 94 százaléka küzd szponzorációs gondokkal. A magyar non profit szféra vezetői úgy érzik, kevesebb pénzhez jutnak, mint amennyi a piacon reálisan elérhető lenne, legfőképpen a támogatói oldal közömbössége (36 százalék), illetve a nem megfelelő marketing tevékenység miatt (36 százalék).
A McCann Erickson felmérése szerint a civil szervezetek fontosnak tartják a marketing tevékenységet (63 százalék), és 76 százalékuk önálló, kidolgozott arculattal is rendelkezik. Arra a kérdésre viszont, hogy rendelkeznek-e bármikor kiküldhető és vállalható bemutatkozó anyaggal, már csak 61 százalékuk mondott igent, és a résztvevők 9 százaléka szeretne a jelenleginél színvonalasabb anyaggal megjelenni a potenciális támogató cégek előtt.
Mindezek ellenére a válaszadók csupán 3 százalék-a állította, hogy folyamatos munkakapcsolatban áll egy kommunikációs ügynökséggel, 33 százalék a pénzhiányt jelölte meg akadályként. Meghatározó ellenérvként hangzott el az is, hogy a szervezeteknek ilyen téren nincs kapcsolatuk (21 százalék), és inkább házon belül oldják meg kampányaik tervezését, kivitelezését. A megkérdezettek 42 százalék-a még nem hallott arról, hogy egy kommunikációs ügynökségtől szakmai segítség formájában is kérhető hozzájárulás vagy adomány. A felmérésből kiderül, 4 százalékuk már élt ilyen lehetőséggel.
A McCann Erickson rögtönzött kutatása arra is rávilágít, hogy a hazai non-profit szervezetek hasonló mértékben kedvelik a televízió (33 százalék), a sajtó (33 százalék) médiafelületeit és a direkt marketing eszközeit (32 százalék). Kommunikációs stratégiájuk meghatározó eleme a merészség: a válaszadók 72 százaléka vallotta, hogy a reklám „minél merészebb, annál jobb”.
Mászás közben bontotta meg a via ferrátát a vasalt út üzemeltetője
Áprilisban, a tatabányai via ferratán elmérgesedett a helyzet, amit másképp lát a rendőrség és a mászószövetség. Utóbbi szerint „egy tudottan kezdőkből álló csoport előtt, akik már benne vannak az útban, megbontani az életük védelmére felszerelt, személyes biztonságukat garantáló vasalt utat, az jócskán túlmutat a vélt sérelmen”, az ügyben történt feljelentést azonban a hatóság elutasította. Két mászóbizniszben érdekelt tatabányai férfi csatája dióhéjban.
