Hozam is, biztonság is

A tőke- vagy hozamgarantált alapokat 3–4 éve kínálják itthon újra nagy számban a befektetési alapkezelők. Azoknak az ügyfeleknek találták ki őket, akik szívesen osztoznának a kockázatosabb, például a részvény- vagy az árupiaci befektetések révén elérhető magasabb hozamokon, de eddig nem mertek ilyenre vállalkozni. Ők garanciát kapnak arra, hogy befizetett tőkéjüket mindenképp visszafizetik nekik, illetve egyes konstrukcióknál ezt minimális hozammal is megtetézik, miközben esélyük van akár magas nyereség elérésére is – magyarázza az Üzlet & Siker kérdésére Rába Zoltán, a CA IB Befektetési Alapkezelő Rt. igazgatója.
Az együttesen 100 milliárdos vagyont gyűjtött garantált alapok sikerét jelzi, hogy sorra jelennek meg újabb konstrukcióikkal az ezeket kínálók: a CA IB mellett a Budapest Bank, a CIB, a HVB, a K&H, az MKB, az OTP alapkezelő cégei. Az elmúlt fél évben 12 új ajánlat között lehetett választani. A Budapest Alapkezelő Rt. április közepéig jegyezhető Aranytrió 3. alapja után az év során csak a K&H Alapkezelő Rt. várhatóan folyamatosan 2-2, párhuzamosan jegyezhető (2006-ban összesen 17) új garantált alapot kínál majd, a Budapest pedig tervei szerint 3 újabb lehetőséggel lép elő.

Zárt végű alapok

Más befektetési alapokkal szemben a garantált alapok legtöbbje zárt végű: nem végtelen, hanem kötött a futamidejük – általában 2–3,5 éves. Legalább ekkora periódus kell ugyanis az eszközök befektetésével a megfelelő hozam eléréséhez. A lakossági, vállalati ügyfelek a néhány hétig tartó jegyzési időszak során vásárolhatják meg befektetési jegyeiket. A jegyzés és a futamidő végén a tőke, hozam felvétele ingyenes, s a konstrukciók többségénél a nyílt végű alapokra jellemző vételi és eladási díj sincs. A befektetés révén elért hozam adómentes.

Az alap indulásakor összegyűlt, általában néhány milliárd forintnyi vagyon döntő részét, 75–80 százalékát biztonságos bankbetétbe helyezik (jellemzően saját anyabankjuknál). Ebből teremtik elő a garantált tőke, illetve az ezen felüli, alacsony, évi 1–2 százalékra szóló hozam fedezetét. A maradék hányad szolgál a többlethozam elérésére, amelyet a hazai alapkezelők a világ vezető bankjainál (például: BNP Paribas, Deutsche Bank, Citibank) kötött opciós ügyletekkel próbálnak kitermelni.

Mi van a kosárban?

Az opció révén az alap jogot szerez arra, hogy a futamidő lejártakor bizonyos árfolyamon vásárolhasson meg vagy adjon el például nyersanyagpiaci eszközöket, részvényeket, kötvényeket, ingatlanokat, spekulálhasson valamelyik deviza árfolyamának változására. Az alapkezelők több opciót is kötnek, ezek közül végül a legjobb hozamot nyújtót hívják le lejáratkor, s hasznát továbbjuttatják az ügyfeleknek. Mindebből az ügyfél előzetesen csak a felajánlott befektetési stratégiát, „kosarat” látja, amelyből majd neki szedik ki a legjövedelmezőbb falatokat.

Opciónál az alapnak nem kell a teljes vagyont fedezetül lekötnie partnerbankjánál (nem is tudná, hiszen nagy része már bankbetétben van), hanem csak bizonyos mértékű opciós díjat kell fizetnie. Ha például egy garantált alap 1 milliárd forintnyi ügyfélvagyonnal indul, s mondjuk 800 millió forintot használ fel a bankbetétre és költségeire, a maradék 200 millió forinttal az egész 1 milliárdos összegre szólóan köthet opciót.

Bizonytalanná teheti az ügyfeleket, hogy ők csak az alap jegyzését követően tudhatják meg, a többlethozam mekkora hányada lesz az övék (hány százalék lesz a részesedési mutatójuk). A HVB alapjait is kezelő CA IB-nél akad példa arra, hogy a hozam 90 százaléka (HVB Triatlon Alap 2), de arra is, hogy 108 százaléka (CA Tőkegarantált Alap) jutott az ügyfélnek. A Budapest Alapkezelő Rt. eddigi alapjai közül egynél 95 százalék (Budapest Garantált), kettőnél (Aranytrió, Aranytrió 2) 100-100 százalék volt a befektetőkre jutó hozamrész.

Kis kamat, nagy kamat

A részesedés mértéke attól függ, hogy a betét elhelyezése és a költségek levonása után az alap vagyonából mennyi marad az összetett opciós struktúra megvásárlására. A betétben elhelyezett összeg nagyságát pedig az határozza meg, hogy az alapkezelő milyen kamaton tudja elhelyezni – világít rá Pázmándi László, a Budapest Alapkezelő termékmenedzsere.

Magas betétkamat esetén az alap vagyonának kisebb hányadát (az 1 milliárdos példánál 800 millió helyett mondjuk 780 millió forintot) kell bankbetétbe helyezni, így a megmaradó nagyobb összeggel (220 millió forinttal) nagyobb összegre lehet opciót kötni. Ez a magyarázata annak, hogy egyes alapoknál az ügyfelek 100 százalék fölött részesedhetnek a többlethozamból.
Egyes alapoknál a futamidő alatt elérhető hozamnak maximuma is van. A K&H Alapkezelő Rt. által februárban elindított hozamgaranciás Hozamfa 4. elnevezésű alapnál például legfeljebb évi 9,1 százalék lehet.

Alacsonyabb betétkamatok idején több pénz kell a betétre, így kevesebb jut az opciós díjra. Kisebb opcióból viszont kevesebb pénzt lehet fialtatni. Ilyenkor az ügyfél részesedése csökkenhet, ami veszélyes játék az alapkezelőnek, hiszen az elkedvetlenedő kisbefektetők így aligha jegyeznek majd újabb garantált alapjából. Ezt elkerülendő, az is előfordulhat, hogy a kedvező részesedési mutató elérése érdekében az alapkezelő csökkenti saját alapkezelési díját.

Ugyanez az oka annak, hogy az itthon eddig csak a K&H és az OTP alapkezelői által kínált hozamgaranciás alapok miért hozhatnak alacsonyabb hozamot, mint tőkegarantált társaik. A biztos hozamhoz ugyanis még nagyobb (például 90 százaléknyi) vagyonrészt kell bankbetétbe tenni, így kisebb hányad marad opcióra. Persze az opciós ügyletek veszteséggel is zárulhatnak, így nulla is lehet a tőkegarantált alapok ügyfeleinek nyeresége. A legalább egy éve indult garantált alapok tényleges éves hozama 0 és 25 százalék között szóródik, utóbbi teljesítményt a CA Tőkegarantált és a Budapest Garantált alapok érték el.