A Web 2.0 lényege ugyanis a közösségi szemlélet és közösségi építkezés. Háttérbe szorulnak a strukturáltan, menükön keresztül elérhető, szerkesztőségek által termelt – végső soron az offline információtömeg leképezésének tekinthető – tartalmak. A látogatókból felhasználók és írók lesznek. Mindenki aktívan részt vesz a tartalom létrehozásában, szerkesztésében, közzétételében és – ami nagyon fontos – hitelesítésében.
Reklám 2.0
A vásárlók adnak mások tapasztalataira, a weben fellelhető terméktesztek mellett felértékelődnek a felhasználói értékelések és kommentárok. Most már nem elég hirdetéseken keresztül menedzselni a fogyasztói attitűdöt. A vásárlás az emberek általában vett véleményén múlik. Az általánosan pozitív vélemények kialakításához a minőségi termékek előállítása mellett a márkahűség erősítésére is szükség van. A web 2.0 ezen adottsága egy újszerű kihívás a gyártók és a marketingszakemberek számára.
A hazai piacot tekintve többnyire a hagyományos online megoldásokat próbálják elhelyezni az ügynökségek a nagy közösségi oldalakon. Azonban az alulról építkező közösségek nagyon érzékenyek minden olyan behatásra, melyeket ők nemkívánatosnak tartanak. Ezért a hagyományos hirdetésekkel való online megjelenés hosszú távon ezeken az oldalakon nem működik.
Frissítés 2.0
A Web 2.0 elméletre épül az RSS szolgáltatás is. Ez annyit jelent, hogy immár az információhoz jutás nem feltételezi a folyamatos böngészést és keresgélést, elég a frissülésekről kapott értesítéseket követni. Az RSS egy nagyon fontos és sarkalatos pont lesz a jövőben a média számára, hiszen a látogatottságon alapuló bevételi források berekedhetnek.
A célzott – ezáltal hatékonyabb és jobban is értékesíthető – hirdetéseknek, valamint az előfizetéses elven működő többlettartalmaknak lehet viszont jövője. Ezekkel itthon egyelőre azért nem találkozunk, mert a Web 2.0 azon oldalaira koncentrálunk, melyek a közösségi építkezésekről szólnak.
Fejlesztés 2.0
A Web 2.0-ra alapuló szolgáltatások létrejöttének három fő oka emelendő ki.
Lehet a fejlesztés öncélú, kis befektetéssel, próbálkozásképpen – mint például a hazai Freeblog –, de ennek a hozzáállásnak az üzleti szerepe ritkán releváns. A második lehetséges ok a hosszú távú üzleti építkezés, a látogatók megtartása, elcsábítása – értéknövelés céljából. Főként a már működő nagy portáloknál tapasztalható ez, mint a GMail vagy az iWiW. A harmadik lehetséges ok piaci versenyelőny szerzése befektetői tőkéből, alapvetően „zöldmezősen”. Ilyenre példa a Blogter vagy a HotDog. A cél olyan szolgáltatások gyors elindítása, melyekkel hamar nagy csoportok vonhatók be a felhasználói körbe.
A weben a helyzet hasonlít a dotkomlufi előtti időkre: nem elég kitalálni és létrehozni szolgáltatásokat, szem előtt kell tartani a megtérülési lehetőségeket. A nagy kérdés az lesz, miként hangolható össze a jövőbe látó kreativitás és a józan üzleti tervezés.
Vállalatok 2.0
Nemcsak hirdetési és marketingszempontból (azaz a kifelé irányuló kommunikációban) lehet meghatározó szerepe a változásnak, hanem szervezeti működési, hr- és pr- szempontból is. Ha a vállalatok felismerik a Web 2.0 adta lehetőségeket, és megfelelően használják ki, elképzelhető, hogy például a termékfejlesztéshez kapcsolódó tevékenységekkel összefüggő elgondolások megosztása is egy sokkal személyesebb, kifinomultabb irányba tolódik el, újra egymás felé fordulnak az emberek, és nem csupán a szervezetre koncentrálnak.
„Ha a bíróságra vagyonőrt akarok felvenni, akkor nagyobb órabért kell adnom, mint egy kezdő bírónak”
Akkora a baj, hogy soha nem látott egységben lép fel a harmadik hatalmi ág.
