Médiában szocializálódva

A trombitaszakos zeneiskolás kisdiák hirtelen úgy dönt, őt inkább a sport érdekli. Évekig versenyszerűen birkózik, majd egy újabb váltással 17 évesen már működési engedéllyel rendelkező DJ. Amikor 1985-ben a Magyar Rádióban dolgozó nyugdíjas rendész édesapja rákérdez, nem lenne-e fiának valamilyen munkalehetőség, hangtechnikusként a rádiózás akkori fellegvárában találja magát. Az alapokról kezdi, a szakma minden fázisát megtapasztalja. „Ekkor még meg lehetett tanulni rádiózni, és a Pagodában bárki leülhetett bárki mellé.” – emlékszik vissza Kőszegi András. A rádiózás megfertőzi, ma is elsősorban rádiósnak vallja magát. A stúdió zárt közegének hangulata mellett az fogja meg, hogy a riportalanyain keresztül hogyan tudja magát is megmutatni. Bár szerinte ma már semmilyen elvárás nincs, nem divat az alaposság és az utcáról bárki mikrofon mögé ülhet, ő még „mindig” a szakmai alázatban, a beszédtechnikában és a komoly felkészülésben hisz. Ha tehetné, el is kapná néhány fiatal grabancát, hogy ne szálljanak el maguktól, hanem fokozatosan és szisztematikusan tanulják a szakmát. Évekig a Petőfi Délelőtt szerkesztő-riportere, majd beleveti magát a kereskedelmi rádiózásba. A „magyar rádiós szellemiségű” váci Infórum Rádió műsorvezetője lesz. A középpontban mindig az ember, az empátia és az odafigyelés áll. Csak a „talk” jellegű rádiózás érdekli, a kereskedelmi rádiók reggeli műsoraiban nem tudna „bohóckodni”. Kedvenc műfaja a portréinterjú, Agárdi Gábor, Törőcsik Mari, Verebes István, Kulka János, Vitray Tamás – csak néhány név, akikkel „ott kezdte a beszélgetést, ahol mások abbahagyták”. Váci kollégáival együtt elindítják a Budapest Rádiót, ahol további ismert emberekkel készít nagy portréinterjúkat, elmondása szerint az intim, kimondatlan, felszín alatti témák érdeklik. Úgy látja, a beszélgetőtárs feloldásához otthonról hozott befogadás, empátia, érdeklődés és persze veleszületett képesség kell. „Sokszor túlérzékeny, ezért támadható vagyok, és gyakran előfordul az is, hogy megkönnyezek valamit. Riportalanyaim életét teljesen megélem. Hol van az az iskola, ahol folyamatosan és intenzíven a legnagyobbaktól, négyszemközt tanulhatok?” – teszi fel a költői kérdést. Az évek alatt szinte mindig szabad kezet kap, ő választja meg beszélgetőtársait és műsorainak tematikáját. A rádiózás közben egy évig vezeti az akkor induló Satelit TV 100 ezres nézettséget produkáló magazinos, „emberi nyelven beszélő”, az internet világáról szóló adását. Majd az ATV-hez kerül, ahol napi rendszerességgel, egyedül készít „utcán heverő témákból” interaktív, aktuális, közéleti műsort. „Szeretek dolgozni. A készbe soha nem ültem bele, mindig mindent én találtam ki. A sikereimet pedig csak magamnak köszönhetem” – meséli Kőszegi András.

Marketing, rádióval fűszerezve

A tévézés abbamarad, de a rádiózás nem áll meg. Interjúalanyai egy-egy beszélgetés után különböző kommunikációs kérdésekkel és problémákkal fordulnak hozzá. Egy idő múlva azt veszi észre, hogy biztosítónak, online és más cégeknek ad marketing, pr vagy éppen szponzorációs tanácsot. 2004-től pedig már az akkor induló Gazdasági Rádió kommunikációs igazgatója és műsorvezetője. „Ezt a hivatást nem lehet szakterületekre szétválasztani. Nem gondolom, hogy egyik a másik nélkül tökéletes lenne, a szakmát csak komplexen tudom értelmezni.” – teszi hozzá. A sikert számára kapcsolati tőkéje, hitele és kommunikációs ismeretei biztosítják, amelyek közül egyik sem szakma-specifikus. Bár az igazgatói posztról lemond, a régi szerelem – a rádiózás – megmarad. De ezt ekkor már összeköti marketingismereteivel. Barna Tamással, a Republic of Art ügyvezető igazgatójával marketingkommunikációs műsort terveznek, amely 2004 ősze óta BrandFocus címmel hetente hallható a Gazdasági Rádióban. Vendégei a szakma legjobbjai, a témák az aktuális brand- és marketingtrendek. „Az újságírók legtöbbször azt kritizálják, amit soha életükben nem csináltak. Így van ez a kommunikáció területén is. Én pedig nem szeretnék ebbe a hibába esni” – jegyzi meg. Inkább kérdez, megkérdez és rákérdez, folyamatosan tanul. A gondja csak az, hogy ebben a „mai média mételyben” már nem lehet előre tervezni. Ezért Csókás Tamás, a Gumi Profi Kft. tulajdonosának személyes hívására elvállalta a cég marketingigazgatását is. A vállalat teljes körű kommunikációjáért, a márkajelenlét biztosításáért és a belső tréningekért felelős. 2005-bern felkérik, legyen a Magyar Marketing Szövetség elnökségi tagja. Örömmel mond igent az újabb kihívásra, így jelenleg a májusi Országos Marketing Konferencia szervezésében, lebonyolításában és szakmai kommunikációjában is részt vesz. Nem titkolt célja, hogy átfogó médiapartnerséggel és nagyobb nyilvánossággal a szervezet értékteremtő munkáját még láthatóbbá és érzékelhetőbbé tegye.

Felkészülés, odafigyelés, bizalom

Szakmai hitvallásának három alappillérét az üzleti életben és a rádiózásban egyaránt és ugyanúgy „kamatoztatja”, a kettőt nem is szívesen választaná szét. Bár régebben napi 14–16 órás munkaidőben dolgozott, ma már abnormálisnak tartja, ha valaki a munka rabjává válik. „Bármennyire szeretem is a sikert, azért vannak fontosabb dolgok” – teszi hozzá. Felesége „hála istennek” nem szakmabeli, a médiából nem is választott volna párt magának. „Elvégre nem szerencsés, ha két exhibicionalista van egy családban” – mondja Kőszegi András. Feleségével így 18 éve szerencsésen kiegészítik egymást, a család sikereinek alapja és biztonságos háttere. Bár nem „egy lenyugodott típus”, az idén 40 éves üzletember és médiaszemélyiség most jobban érzi magát, mint fiatalabb korában. Jövőjét sokkal tudatosabban, megalapozottabban tervezi. Jelenleg portréinterjúinak könyvváltozatán illetve kiadásán dolgozik. „Olyan értékes és fontos gondolatok hangzottak el, amelyeket kár lenne veszni hagyni. Ráadásul sokszor többet tudtam meg beszélgetőtársaimról, mint amennyit ők tudtak saját magukról” – teszi hozzá. Büszke arra, hogy értékeket hoz létre, hogy évek óta meg tud szólalni az éterben és hogy mind a két életét élheti. A „régi szakmaiságot” és értékrendet ma is teljes mellszélességgel vállalja. „Bár minden nap használom az internetet és a mobiltelefont, de azért még tüzet is tudok gyújtani” – foglalja össze Kőszegi András.