A jövő évi nagyon spórolós költségvetés, sok mindenre, ami a vállalkozásoknak fontos lenne, nem jut pénz – vélekedett a büdzsé tervezetéről az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) alelnöke. Kassai Róbert példaként említette az uniós szabványok lefordítását, amit eredeti nyelven még az angolul beszélő vállalkozók is nehezen érthetnek meg erős szakmai nyelvezete miatt. Úgy vélte, hogy a vállalkozói réteg nem fejlesztésre, hanem felzárkóztatásra szorul.
„Muszáj javítani a versenyképességet, és ehhez komolyabb forrásokra van szükség; ezt kellene elsődleges prioritásként tekinteni” – fogalmazott az alelnök.
Nincs jobb véleménnyel a költségvetés tervezetéről a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) sem. A szervezet korábbi állásfoglalása szerint a büdzsé túlságosan rátelepszik a vállalkozói szférára, túl sok forrást von el tőle, így a szektorban kevesebb marad fejlesztésre, beruházásra és innovációra. A kis- és középvállalkozások fejlesztésének támogatására az MKIK számításai szerint összesen 19-20 milliárd forint áll rendelkezésre a költségvetésben. A szervezet szerint ez az összeg a szektorban dolgozó több mint másfél millió emberhez viszonyítva alacsony, hiszen egy főre átlagosan 10 ezer forint jut. A vállalkozói szféra kiszámítható és átlátható gazdasági környezetet, nyugodt és stabil gazdálkodási feltételeket igényel. Az egyensúly megingása, az eladósodás növekedése, a kormányzat következetlenségei mind rontják a vállalkozói szféra pozícióit, gyengítik versenyképességét – állapítja meg az MKIK.
A szervezet szerint a problémák sűrítve jelennek meg a nehezen átlátható költségvetési javaslatban, amelynek egyik markáns eleme a maradványok zárolása. A költségvetési maradvány 2002-ben még csupán 200 milliárd forint volt, 2005 végére már 550 milliárd az előírás. A vállalkozásoknak ez azért kedvezőtlen, mert a költségvetési intézmények emiatt is késve fizetnek szállítóiknak, ezzel is gyorsítva a körbetartozások kialakulását.
Az IPOSZ alelnöke ugyanakkor azt is kifogásolja, hogy a kis- és középvállalkozói célelőirányzat (kkc) jövőre csupán 3,7 milliárdos forrással gazdálkodhat. Kassai Róbert emlékeztetett arra, hogy a kilencvenes években ugyanerre még 5 milliárd forint feletti összeget fordítottak. Mint a FigyelőNet már korábban beszámolt róla, a kkc-ra a jövő évi költségvetési törvénytervezet alapján az ideinél mintegy félmilliárddal többet, 3,731 milliárd forintot szánnak. Ebből az összegből a Gazdasági Minisztérium hat programot akar megvalósítani.
A legnagyobb tételt a kis- és középvállalkozások körében népszerű Széchenyi-kártya teszi ki. Az idei tapasztalatok figyelembevételével a jövőre várható keretlekötés 2,026 milliárd forint lesz. A 2002-ben indult programban a hatályos kormányhatározat alapján 2006 végéig valamennyi kártyához tartozó hitel kamattámogatása két százalékpont, azt követően pedig megszűnik a kamat- és garanciadíj-támogatás.
Jászberényi Sándor: Az utolsó zsidó Kairóban
„Ma hárman élünk Kairóban. (...) Utánunk senki sem marad” – mondja Magda Haroun, az egyiptomi főváros legfiatalabb, hetvenkét esztendős zsidója. A nő édesapja az egyiptomi kommunista párt alapítója volt, ült börtönben, ő maga évtizedet dolgozott azon, hogy megőrizzék a zsidó hagyományokat az afrikai országban.
