A keddi Napi Gazdaság szerint a magyar kkv-k súlya az összes cég, illetve a foglalkoztatottak arányában hasonló nagyságrendű, mint az uniós tagországokban, a hozzáadott értéket vizsgálva már lényegesen elmarad tőlük.
A jelenlegi kkv-támogatási rendszer alapvető hibája, hogy kevés céget és kis összegben ér el – foglalható össze egybehangzóan a kamarai vezetők véleménye. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke szerint a mostaninál sokkal kevesebb, viszont jól működő támogatási programra lenne szükség. Az elnök szerint jelenleg a Széchenyi-kártya, illetve az MFB Európa-hitele működik elfogadhatóan; a GVOP megítélése rendkívül hektikus, mivel egyes programok nagyon népszerűek, míg másokra alig-alig akad jelentkező. Véleménye szerint a mostani helyzetben gyorsan és hatékonyan működhetnének a beruházási hitel jellegű konstrukciók.
Az össztámogatás 3,9 százaléka jut a kis- és közepes vállalkozásoknak – mondta a Napi Gazdaságnak Vadász György, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) általános alelnöke. A kkv-szektor kulcsszerepet játszik a gazdasági rendszerváltásban – a foglalkoztatottak 70 százalékát alkalmazzák –, így e vállalkozói kör versenypozícióinak javulása kulcskérdés. Az alelnök konkrét lépéseket sürget a jövedelemtermelő képesség emelésére, máskülönben a kör az uniós csatlakozás vesztesei közé sorolódik. A kkv-k pénzügyi helyzete, tőkeellátottsága közismerten alacsony, ezért is lenne fontos a támogatások hatékonyságának növekedése. Kulcsszerepet játszik a kedvezőtlen adózási szerkezet is.
A jövő évi költségvetési törvényjavaslat alapján növekszik a Hitelgarancia (HG) Rt. garanciakerete, így a költségvetési viszontgaranciával vállalt készfizető kezesség állománya 2006 végén nem haladhatja meg a háromszázmilliárd forintot (az idei limit kétszázmilliárd).
A tervezett díjcsökkentéssel is a nagyobb tömegű hitelelérést próbálják segíteni. A jövő évtől a viszontgaranciás kezesség mértéke vállalkozásonként 800 millió forintra (az idén a limit még 600 millió forint) emelkedik.
A jövő évi adózás terén is található a kkv-k számára kedvező változás, bár a munkabérterheket csak a későbbi években venné sorra a kormány. Az adómódosítások közül a legjelentősebb a társasági adó kedvezményes változatának bevezetése: 16 helyett 10 százalékos nyereségadókulcsot alkalmazhatnak jövőre azok a társaságok, amelyeknek éves adóalapja kisebb 5 millió forintnál. A feltételek azonban jelentősen leszűkítik a kedvezmény igénybevételére jogosultak körét, ugyanis átlagosan legalább a minimálbér kétszeresének megfelelő munkabéren kell foglalkoztatni az alkalmazottakat, valamint ki vannak zárva az állami támogatást igénybe vevő cégek.
E szektornak is könnyebbséget jelent majd, hogy az iparűzési adó a társaságiadó-alapból már 100 százalékos mértékig levonható lesz az eddigi 50 százalék helyett. A vállalkozások egy részét valószínűleg érzékenyen érinti majd a minimálbérrendszer átalakítása: a munkaadói járulékterhek komolyabb mérséklése nélkül ugyanis a mostani 57 ezerről 63 000 forintra emelné a kormány a legalacsonyabb minimálbér összegét, a közép-, illetve felsőfokú végzettséggel rendelkező alkalmazottaknak azonban ennél 10, illetve 20 százalékkal magasabb összeg járna. Szintén a foglalkoztatáshoz kapcsolódó pluszteher, hogy a munkáltatói adatszolgáltatásnak januártól havi rendszerességgel kell eleget tenni.
Sokféleképpen segíthet nekünk Karsai Dániel utolsó ügye
A haldokló alkotmányjogásznak az eutanázia lehetőségéért vívott küzdelme számára egy feladatot adott, nyilvánossá tett történetének pedig így vagy úgy, de befejezést ad majd. Vele találkozó szerzőinkkel beszélgettünk.
