Egy, az AirBridge által az ÁPV Rt-nek küldött, és a sajtónak csütörtökön eljuttatott levél fénymásolatából az olvasható ki, hogy az AirBridge Magyarország kötelezettséget vállalt arra, hogy a Malév-nál 20 százaléknál nem lesz nagyobb mértékű leépítés a Részvény-adásvételi Szerződés hatálybalépése és 2006. december 31. közötti időszakban. A maximum 20 százalékos leépítést a Malév-nak az adásvételi szerződés ÁPV Rt.-vel történő aláírásának napján érvényes munkavállalói létszámhoz képest kell érteni. A Malév létszáma 2004 év végén 3116 fő volt.
A munkavállalói kötelezettségek között továbbá még az is szerepel, hogy az elbocsátások kevésbé érintik majd a magasabb jövedelmű pilóták és légiutas kísérők csoportját. Az elbocsátásba beleeső alkalmazottak pedig átlagosan öt hónapos felmondási idővel számolhatnak.
Az AirBridge a dokumentum szerint kötelezettséget vállalt arra, hogy a Malév márkanevet nem szünteti meg és nem ruházza át, illetve megőrzi a védjegyet az adásvételi szerződés hatályba lépésétől számítva legalább öt éven keresztül. Továbbá a Malév Nemzeti Légitársasági státuszának 5 éves megtartását is vállalja a vevő – ahogy ezt Abramovics is elmondta a HVG-interjújában.
A részvényenkénti vételárként az AirBridge 150 millió forintot fizet az ÁPV Rt. részére – melyet az ajánlat benyújtásakor már átutalt bánatpénzből fedez – áll a dokumentumban, a kötelezettségvállalások között.
Ugyanakkor az AirBridge Magyarország az elkövetkezendő három évben 5 milliárd forintos tőkeemelésre is kötelezettséget vállalt. Ebből az első részletet, azaz 3 milliárd forintos tőkeemelést a szerződés zárásakor, a fennmaradó 2 milliárdos emelést pedig három éven belül kell teljesítenie. Az alaptőke emelés elmaradása esetén az AirBridge Magyarországot egymilliárd forint kötbér megfizetésére kötelezi az ÁPV Rt.
Valószínűsíthető ugyanakkor, hogy a kiszivárogtatott információk nem az AirBridge legvégső ajánlatát tartalmazzák.
Az ÁPV Rt. igazgatóságának a Malév privatizációja ügyében hozott döntéséről hivatalosan pénteken délelőtt ad tájékoztatást Veres János pénzügyminiszter és Mészáros Tamás, az ÁPV Rt. igazgatóságának elnöke.
Fidesz kontra AirBridge
Csütörtök délután Dobó László, a Fidesz országgyűlési képviselője a Malévre ajánlatot tevő AirBridge Andrássy úton lévő székhelye előtt tartott sajtótájékoztatóján arra hívta fel a figyelmet, hogy Veres János jelenlegi pénzügyminiszter és Leonov Péter, az Airbridge igazgatósági tagja a Power Systems nevű cég képviselőjeként 2004. decemberében tárgyalt egymással a magyarországi földgázpiacról. A politikus arra szólította fel a kormányt, hogy azonnal hozza nyilvánosságra tárgyalásról készült jegyzőkönyvet, amelyből kiderülhet, hogy a megbeszélésen szóba került-e a Malév privatizációja.
Dobó László a tájékoztatón elismételte a Fidesz kifogásait a Malév-privatizációval szemben, miszerint az Airbridge, egy 20 millió forint törzstőkével alapított cég, 160 millió forintért szerezhetné meg a Malévet, és nem vállal garanciát a hitelekre sem. Hozzátette: a privatizációval 700 dolgozó állása kerülhet veszélybe, és a Malév öt év múlva beolvadhat egy orosz légitársaságba.
A sajtótájékoztatón azonban megjelent Zubek János, az AirBridge felügyelő bizottsági tagja, aki az újságíróknak kijelentette: nem igazak a Fidesz állításai sem a 160 milliós vételárról, sem a 700 Malév-dolgozó elbocsátásáról. A fideszes képviselő távozása után Zubek újságíróknak kijelentette: mint felügyelő bizottsági tag ismeri az ajánlatot, és határozottan állíthatja, anélkül, hogy üzleti titkot sértene, hogy “egyetlen mondat nem igaz” a fideszes képviselő sajtótájékoztatóján elhangzottakból.
