Üzleti tippek

A Munka Törvénykönyvének tervezett változtatásai

admin
admin

2005. 08. 12. 00:00

Az Országos Érdekegyeztetési Tanács csütörtöki munkajogi bizottságának ülésén a munka törvénykönyvének módosításairól tárgyaltak.

Határozott idejű munkaviszonynál bonyolultabb lesz a felmondás, szigorodik a teljesítménykövetelmények megállapítása, a munkaadóknak kötelező lesz munkaköri leírást adni a dolgozók számára, sőt értesíteniük kell őket a cégen belül működő szakszervezetről is – többek között ezek a módosítások kerülnek be a munka törvénykönyvébe, ha a jelenlegi javaslatokat elfogadja ősszel a kormány. A tervezetet augusztus 25-én az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) ülésén is megtárgyalják.

Felmondás

Az új szabály értelmében, ha a dolgozó mondja fel határozott idejű szerződését, akkor meg kellene indokolnia, hogy miért válik meg a cégtől. A munkavállalói oldal szerint ez csak akkor lenne igazságos, ha a foglalkoztatót is indoklás terhelné. A munkaadói oldal által kifogásolt módosítások között szerepelt, hogy ilyen típusú felmondás esetén a dolgozót a felmondási idő legalább kétharmadára mentesíteni kell a munkavégzés alól.

Tájékoztatási kötelezettségek

Az új munka törvénykönyve alapján a foglalkoztatóknak kötelező lesz munkaköri leírást adni a dolgozók számára, illetve tájékoztatni kell őket a cégen belül működő szakszervezet, üzemi tanács létéről is.

Jogutódlás

Az eddigiekhez képest változást jelentene az is, hogy ha a munkaadó személyében változás következik be, általános jogutódlás esetén nem csupán a fennálló munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek szállnak át a jogutódra, hanem például a megszűnt munkaviszonyból származó, még el nem évült követelések is.

Vasárnapi munkavégzés

Indokolt részmunkaidős állások esetén, így például a gyesen, gyeden lévők, a diákok számára lehetővé válna a vasárnapi rendszeres munkavégzés.

Szélesedő munkaidőkeret

Az uniós szabályozás általában megengedi a négyhavi munkaidőkeret alkalmazását, ám itthon erre eddig nem volt lehetőség. Az új szabályzók szerint – kizárólag idénymunka esetén – a cég egyoldalú döntése alapján lehetővé válna a négyhavi, illetve a tizenhat heti munkaidőkeret előírása.

Szigorodó teljesítménykövetelmények

A jövő év januárban életbe lépő módosítások szigorítják a teljesítménykövetelmények megállapítását is. Az indoklás szerint erre azért van szükség, mert előfordul, hogy a munkaadók irreális munkanormákat állapítanak meg, így a munkavállalók még a minimálbért sem képesek megkeresni a teljesítménybérezés során. A javaslat az adott cégnél dolgozók átlagos teljesítményét tekinti száz százaléknak a dolgozók egyéni teljesítményét, illetve javadalmazását pedig ehhez kell viszonyítani majd.

Munkaerő-kölcsönzés

A munkaerő-kölcsönzés szabályai több pontban szigorodnak. Nem lesz kölcsönözhető például a dolgozó, akit a munkaadója fél éven belül bocsátott el, majd ismételten alkalmazná, ám most már kölcsönmunkásként. Várhatóan a kölcsönbe vevő céget is legális foglalkoztatásra ösztönzi az a szabálymódosítás, miszerint csak akkor állíthatja munkába a dolgozót, ha a kölcsönbe adó cég már bejelentette őt az Egységes munkaügyi nyilvántartásba. Az is megoldást jelent, ha az érvényes munkaszerződést mutatja be a kölcsönbevevőnek a kölcsönbeadó, természetesen úgy, hogy a munkabérre vonatkozó részt kisatírozza.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Fotó: Bielik István / 24.hu
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.