Változó cégautóadó-szabályok

Az idén év elején módosítottak a cégautók adózására vonatkozó szabályokon, év közben pedig egyértelműsítettek bizonyos rendelkezéseket. A május közepén kihirdetett akadálymentesítő törvénynek köszönhetően ugyanis kiegészítették a személyi jövedelemadó-törvény cégautóra vonatkozó szabályait. Ennek az a lényege, hogy a törvény szerint személyes használatnak minősül különösen a munkahelyre, a székhelyre vagy a telephelyre a lakóhelyről történő bejárás, kivéve, ha az említett útvonalon történő használat kiküldetés, külföldi kiküldetés, kirendelés, külszolgálat keretében történik.
Így nem minősül magán célú gépkocsihasználatnak – s így nem természetbeni juttatás, vagyis nem kell cégautóadót fizetni utána –, ha a cégautót a magánszemély a lakóhely és a székhely vagy a munkahely vagy a telephely között használja, feltéve persze, ha ez a használat kiküldetés, külföldi kiküldetés, kirendelés, külszolgálat keretében történik.
Érdemes ezt az érintetteknek figyelembe venni, mert különösen a nagy értékű autók után január elsejétől igen horribilis adót kell fizetni. Év elejétől ugyanis két új adótételt vezetett be a törvény a 8, illetve a 15 millió forintnál nagyobb beszerzési árú személygépkocsik esetében: az előbbieknél havonta 60 ezret, az utóbbiaknál pedig havi 112 ezret kell befizetni – csupán cégautóadóként. Ezekre jön még az annak 25 százalékára rúgó egészségügyi hozzájárulás, illetve – alkalmazott esetében – az eho 3 százalékát kitevő munkaadói járulék. Így egy 16 millió forint beszerzési árú autónál – csupán adóként – havonta 140 ezer forintot is kifizethet a cég, ha azt cégautóként tartja nyilván.

Korábban számtalan problémát okozott, hogy a cégautó-használat során keletkező jövedelembe beleértendő-e az úthasználat díja és a cégautó használatával összefüggő egyéb kiadások is (például a parkolási díj), ezért január elsejétől végre a törvény ezt tételesen kimondta. Így az némi könnyebbséget jelent a vállalkozások számára, hogy a cégautó megfizetése mellett külön az autópálya-matrica vagy a parkolási kártya után nem kell adózni. Ugyanakkor azzal is érdemes tisztában lenni, hogy ha az adózó nem fizet cégautóadót, és a magánszemély a gépkocsit hivatali, üzleti célra is használja, akkor az úthasználatra jogosító bérlet, matrica juttatása a magán célú használat arányában adóköteles természetbeni juttatásnak minősül. (Ez pedig azt jelenti, hogy 44 százalék szja, 29 százalék tb-járulék és 3 százalék munkaadói járulék terheli.) A cég az üzleti és a magánhasználatra jutó részek tételes elkülönítése helyett azt is választhatja, hogy a matrica árának a felét tekinti adóköteles jövedelemnek.