A múlt évben a magyar élelmiszeripar árbevétele mintegy 2600 milliárd forintot tett ki, ami azt jelenti, hogy az előző évhez képest lényegesen nem változott. A magyar áruk belföldi piaci részesedése a múlt évben 88 százalékra csökkent a 2003. évi 91 százalékról volt.
Több élelmiszeripari ágazat is nehéz helyzetbe került az utóbbi időben – mutat rá az ÉFOSZ. Veszteségesen termel egyebek között a sütőipar és a húsipar. Ezért mindkét ágazatban a cégek legalább 10 százalékos átadási ár emelést szeretnének elérni. A legtöbb szakértő a kedvezőtlen folyamatokért a piacnyitást és a még mindig jelentős arányú feketegazdaságot okolja.
Piros László, a szövetség főtitkára az MTI-nek szerdán kijelentette: az ÉFOSZ egyetért az agrárminiszter kijelentésével, hogy Magyarország ne legyen Európa élelmiszertermelésének “szemét-lerakóhelye”, a gyenge minőségű élelmiszerek felvevőpiaca. A szakember hozzátette: ugyanakkor a magyar feldolgozóknak jó minőségű, megfizethető árú magyar élelmiszert kell kínálniuk. A szövetség egyetért azzal is, hogy az élelmiszerbiztonsági szempontok szem előtt tartásával az ellenőrzéseket szigorítani kell.
Piros László szerint nem valósítható meg Vámos Györgynek, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkárának javaslata, hogy az élelmiszer-előállítók is fogjanak össze a nagy üzletláncokhoz hasonlóan. Az ÉFOSZ főtitkára rámutatott: ezt az összefogást az érvényben lévő versenytörvény szankcionálja, mivel ilyenkor legtöbbször megvalósul a kartell. A főtitkár ugyanakkor jó kezdeményezésnek tartotta, hogy a magyar árukat jól látható, egyezményes jelzéssel lássák el, amely jelzi, hogy a termék magyar alapanyagból, Magyarországon készült.
Jászberényi Sándor: Az utolsó zsidó Kairóban
„Ma hárman élünk Kairóban. (...) Utánunk senki sem marad” – mondja Magda Haroun, az egyiptomi főváros legfiatalabb, hetvenkét esztendős zsidója. A nő édesapja az egyiptomi kommunista párt alapítója volt, ült börtönben, ő maga évtizedet dolgozott azon, hogy megőrizzék a zsidó hagyományokat az afrikai országban.
