A testület úgy véli, hogy mielőbb fel kell lépni ebben a kérdésben, mivel fontos az online zenei piactér megreformálása. A Brüsszelben nyilvánosságra hozott dokumentumból kiderül, hogy a legnagyobb problémát az jelenti, hogy miként lehet biztosítani az akár a határokon is átnyúló zenei forgalmazási jogokat. Az EB becslése szerint az Európai Unió jelenlegi 25 tagállamára érvényes licencdíjak összege elérné az 500 ezer eurót. Mindez azt jelentené, hogy amennyiben tíz centet számolnának fel minden egyes zeneszám vagy zenei album esetében, akkor egy forgalmazó körülbelül ötmillió online vagy mobiltelefonos vásárlás után lenne nyereséges. Ez magyarázatot adhat arra, hogy az Európai Unióban a legális zeneletöltésből származó forgalom miért csak 27 millió euró volt, amely összeg az Egyesült Államokban az online zenei piacon lévő forgalomnak csupán a nyolcada.
Idén a becslések szerint az európai online zenei piac forgalma 106 millió euró, az amerikaié azonban 500 millió euró lesz. Jelenleg az Európában lévő mintegy 1,6 millió, a világhálóról rendszeresen zenét letöltő ügyfélre 200, a zenei jogdíjakat beszedő cég jut. Az EB jelentéséből kiderül, hogy a legnagyobb forgalmú ilyen vállalat, illetve szervezet a német GEMA volt 814 millió euró beszedett jogdíjjal, míg a második helyen található francia SACEM 709 millió euró összegű beszedett jogdíjjal büszkélkedhet
A 200 szervezetből, illetve cégből csak tíz szedett be nagyobb összeget, mint 100 millió euró, 165 azonban csak 10 millió euró vagy annál kisebb összegű beszedett jogdíjig jutott. Az Európai Bizottság tervei szerint azonban a jövőben bármelyik társaság bármelyik európai uniós tagországban beszedhetné a jogdíjakat, így szabad piaci verseny alakulhatna ki.
Hazájában sem veszik már komolyan a Budapesten fellépő, holokauszttagadó iráni exelnököt
Aligha az iráni vezetést képviseli a Budapesten rejtélyes módon vendégül látott Mahmud Ahmadinezsád, akinek fellépése nemzetközi botrányt okozott. Mit kell tudni a volt elnökről?
