Magyar konkurens
Az ultrakönnyű repülő-gyártásnak van másik hazai szereplője is: a mintegy 100 millió forintos éves árbevétellel a legnagyobb hazai gyártónak számító egri Halley Kft. Apollo márkanevű sárkányrepülőkkel kezdte, azóta motoros sárkányokat és ultrakönnyű repülőgépeket is gyárt. Kántás Andor pilóta Apollo Foxával 25,5 ezer kilométeren keresztül Keszthelytől egyenesen Ausztráliáig, Sydneyig repült; ez csaknem akkora teljesítménynek számít, mintha odáig úszott volna. Molnár Zoltán ügyvezető igazgató örül az igényes, konkurens Corvus sikerének, de inkább a kisebb pénzű vevőkörre épít a nettó mintegy 7 millió forintos Apolló Fox típussal. Itthon a hazai gyártók is csak évi legfeljebb 10-15 UL repülőt tudnak eladni, olyan nagy az import, főleg Amerikából. Az árbajnok hazai gyártónak meghatározó marad a német, olasz, francia, jugoszláv kivitel. Csak az exporttal együtt éri el a Halley idei rendelésállománya is a 14 darabot.
Nem elég jó! Erre a következtetésre jutott Voloscsuk András sportrepülő, miután 3 ezer órás munkával végre összerakta és kipróbálhatta darabokban vásárolt amerikai ultrakönnyű (UL) repülőjét, a Dragonflyt. „Jobbat tudnánk építeni” – gondolta, és az őrült ötlet megvalósításához megnyerte sporttársát, Vég Pál repülőmérnököt, meg három barátját.
A szakma kőbe vésett törvényeit, tabuit meghazudtoló lelkes amatőrök három éve láttak neki a számítógépes tervezésnek, és a Corvusnak (azaz hollónak) keresztelt ultrakönnyű repülő prototípusa tavaly már fel is szállhatott. Az idén áprilisban, a friedrichshafeni légi kiállításon pedig a francia, olasz és finn látogatók körében nagy feltűnést keltett a teljesen egyedi kialakítású, ráadásul bordó színű kétüléses. A gépet az Európában egyedüli, csak a katonai gépeknél, illetve a Boeingnél használatos hőkezeléses (pre-preg) technológia – a kétrétegű, üveg, illetve szénszálas „kompozit” műanyag-borítás – jóvoltából lehetett sötétbordóra festeni, vállalva a nagyobb napfény- és hőterhelést.
Az ismertség hiánya ellenére kivívott közönségsikert, a többdarabos megrendelést persze nemcsak a színnek, hanem az új technológiának, a „nagyobb” sportrepülőgépek arányait, kényelmét, biztonságát megtartó kialakításnak tulajdonítják a tervezők. E képességeket az új építési módszerrel – a kategóriában átlagos mintegy 100 ezer eurós ár helyett – kiviteltől és a motortól függően 60-70 ezer euróért kínálják a „varjú” megalkotói. Igaz, a végleges árat majd az értékesítési jogokat Magyarországon kívülre kizárólagosan megszerző német kereskedelmi partnerrel, az idén 3, jövőre 10 gépet rendelő Ulbi GmbH-val közösen kalkulálják ki, hogy a jármű az első helyen megcélzott amerikai piacon is versenyképes legyen. Az itthoni vevőknek azonban 14-16 millió forinttól kínálják a Corvust, ha beindul a közeljövőre tervezett sorozatgyártás.
Az első, az ultrakönnyűnél kicsit nagyobb (LSA, VLA kategóriába sorolt) 600 kilogrammos maximális felszállótömegű, 120 lóerős, kétüléses első Corvus Corone MK 1 (dolmányos varjú) mellett készül egy kisebb, csak négy hengeres, 80 lóerős, „igazi” UL-varjú-is, szintén ausztrál Jabiru-, illetve Rotax-motorral. A sportrepülésen túl professzionális felhasználásra – például légi taxinak, szolgálati járműnek – további, nagyobb változatokat alakítanak ki, már behúzható futóművel, ám ehhez szigorúbb és drágább biztonsági rendszerekkel, egyebek közt rakétás mentőernyőrendszerrel is el kell látni a gépeket.
Voloscsuk András. Saját erőből.
A fő befektető, Voloscsuk András légiiparba invesztált vagyona korábbi, 50 százalékban birtokolt cégéből, a Quadriga Kft.-ből származik. A főként tüzeléstechnikai berendezéseket gyártó és forgalmazó, 1990-ben alakult társaságot időközben egy multi felvásárolta. Voloscsuk borászattal is foglalkozott, ebből is tett be pénzt a repülőgépgyártásba. A másik négy befektető fejenként 5 millió forint spórolt pénzzel járult hozzá a Corvus megvalósításához. Közülük Vég Pál igazi repülőgépmérnök specialista. Gecse Tamás közgazdász a lízingért, a biztosítási ügyekért, a pénzügyi műveletekért, a pályázatokért felel. Kenéz Attila közlekedésmérnök szakterülete a design. Lódi László gépésztechnikushoz a gépészeti megoldások tartoznak. A 150 millió forintos befektetésnek 6 év alatt „illene” megtérülnie. Az új csarnokban kéthetente készülhet el egy-egy kit, azaz még festetlen, motor és műszerek nélküli Corvus. A teljes befejezés a konkrét megrendelés alapján a külföldi partner feladata, ezzel hatékonyabb a gyártás és kisebbek a költségek.
Az ultrakönnyű repülők piacát vezető amerikai, német és francia világcégek olykor sok millió dolláros ráfordításai árnyékában nem meglepő, hogy a mindössze 150 millió forintból gazdálkodó Corvus Aircraft Kft. tőkéjét lassan teljesen felemészti a fejlesztés és gyártás-előkészítés. A szakmai körökben idősebb Rubik Ernő vitorlázó Góbéjához hasonlított légi innováció támogatására azonban semmilyen pályázatot sem találtak. Egyedül az év formatervezési díjára, és szerszámbeszerzésre pályázik madarával jó eséllyel a kft., amelynek vezetője, Voloscsuk András már nem is számít támogatási pénzekre. Mint mondja, azzal a több millió forint jogosan visszaigényelt áfával is egyenesbe jönne a cég, amelyhez tavaly július óta nem jutnak hozzá.
Így álom marad a ballószögi leszállóhely fejlesztése is, de a „repülőgépgyár” 750 négyzetméteres csarnokának építése a napokban elkezdődött. A csarnokot a szomszéd vállalkozó építi, akivel 6 éves bérleti szerződést kötöttek.
