A levélben a szakszervezeti vezetők jelezték, ha nem tárgyal velük gondjaikról a város vezetése, akkor a nyilvánossághoz fordulnak. Egyúttal közlik, hogy a miniszterelnökhöz is eljuttatták panaszukat.
A szakszervezetiek emlékeztetnek rá, hogy Európában Budapesten működik az egyik legszínvonalasabb tömegközlekedés, amely egyúttal a legolcsóbbak közé tartozik. Hangsúlyozták, hogy munkájukat becsülettel végzik. Megállapították, hogy hibáztak, amikor évekig nem szóltak gondjaikról. “Tűrtünk, tűrtünk és tűrtünk”, egészen 2003 végéig, amikor “betelt a pohár”.
Ekkor nyílt levélben fordultak a cégvezetéshez munkakörülményeik javításáért. Azóta a céggel és dolgozóival szemben tovább nőttek a minőségi elvárások, miközben a feltételek megteremtése terén nem történt előrelépés.
Felrótták a főpolgármesternek, hogy “a tulajdonos önkormányzat vezetőjeként” még egyszer sem köszönte meg áldozatos munkájukat. “Látjuk viszont szerepelni a tévében. Legutóbb nemes gesztus volt, hogy még virágot is ültetett” – jegyezték meg azzal, hogy nem ironizálni akarnak, hanem az elkeseredés szól belőlük.
Egyebek közt amiatt, hogy ez év közepén még mindig nem módosult a kollektív szerződésük. Ennek részeként javítani szeretnének munkakörülményeiken, például a pihenőidők növelésével. Ehhez szükség volna a menetrend átdolgozására, aminek eddig csak alig a fele valósult meg. “A menedzsment pénzhiányra hivatkozik, ezért nem hajlandó bevezetni az új menetrendet”. A többletkiadást a főváros nem fizeti, önök tudomásunk szerint közölték: “többet nem adunk, mint amit az üzleti terv előirányoz”.
A szakszervezeti vezetők rámutattak, hogy a feszültségek és a problémák mélyek, mivel a főváros folyamatosan kihátrál a gondok elől, cserbenhagyja a céget. Nem akarják finanszírozni a tömegközlekedést, s így az utasok folyamatosan romló színvonallal szembesülnek. A cég számára azonban “fontosak az utasok, nem akarják őket elveszíteni!”. Az érdekképviseleti vezetők hangsúlyozták: “nem vagyunk hajlandók tovább tűrni, nem hagyjuk a tömegközlekedést tönkretenni, nem engedjük, hogy munkavállalóinkkal embertelenül bánjanak”.
Aba Botond, a BKV vezérigazgatója az MTI-nek elmondta, hogy folyamatosan tárgyalnak a szakszervezetek követeléseiről. Kifejtette, hogy a gondok részben abból erednek, hogy a kollektív szerződés tavaly úgy módosult, hogy az eddigi húsz perc mellett még egy hasonló időtartamú pihenőidőt is elfogadtak. A vezérigazgató közölte: szeretne mielőbb, júliusig vagy szeptemberig megegyezni az érdekképviseletekkel. Ehhez azonban előbb meg kell találni a pluszforrásokat, ennek nagysága 400 millió forinttól 1,2 milliárd forint is lehet. Megjegyezte, ennyi szabad forrás jelenleg nem áll rendelkezésükre, s nem kaptak engedélyt a tulajdonos önkormányzattól az üzleti tervtől való eltérésre sem.
Aba Botond hangsúlyozta: vannak olyan szakszervezeti követelések is, amelyeket felelős cégvezetőként soha nem fogadhat el. Így például azt, hogy az úgynevezett második szinttől lefelé cseréljék le a társaságnál a vezetőket. A vezérigazgató közölte: a céget nem a szakszervezetek irányítják, ha ezt a követelést teljesítnék, “szétvernék a cégvezetést”.
Vajda Pál főpolgármester-helyettes az MTI-vel csupán annyit közölt, hogy a BKV érdekképviseleti vezetői finanszírozási kérdésekben kértek egyeztetést a főpolgármestertől. Demszky Gábor pedig, mint a városüzemeltetésért felelős helyettesét, megbízta őt azzal, hogy lefolytassa az egyeztetést.
