Az agrár-környezetgazdálkodási pályázatoknak egy nagyon bonyolult rendszerét választotta Magyarország – mondta Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter csütörtökön Kecskeméten az MTI-nek.
„Az agrár-környezetgazdálkodással az a problémánk, hogy egy olyan módszert választott Magyarország, amely a legfejlettebb agrár-környezeti kultúrájú országnak, mondjuk Angliának a mintája, itt 14 szempont szerint lehet pályázni” – mondta Gráf József miniszter, aki a regionális térségfejlesztési konferencia-sorozat kecskeméti tanácskozásán vett részt. A miniszter szerint sokkal kedvezőbb lett volna a pályázók szempontjából, ha két-három fontos szempontot tűznek ki és aztán bővítik ennek a lehetőségeit – mondta.
Ismertette, hogy a különböző pályázati szempontok elbírálásához 14 szoftvert kell kidolgozni, és 14 szempont szerint kell értékelni.
Az agrár-környezetgazdálkodási támogatásokat a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján a központi költségvetés és az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlege társfinanszírozásában valósítják meg. Ide tartozik a területalapú támogatás is, amelynek késedelmes kifizetése volt az agrárdemonstráció egyik kiváltó oka. A támogatások kiemelt célja a termőhelyi adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, a környezettudatos gazdálkodás és tájfenntartás kialakítása.
A miniszter előadásában a konferencián megjelent polgármesterek, területfejlesztési- és agrárszakemberek előtt ismertette az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) által nyújtott lehetőségeket.
Gráf József elmondta, hogy az AVOP-ban szerepel a munkahelyteremtés, a falu építése, szépítése, valamint új jövedelemforrások keresése mellett a turisztika, a bioenergia, és az erdőtelepítések támogatása. A politikus beszélt arról is, hogy az AVOP egy állandóan fejlődő és nyitott kassza, így véleménye szerint a mostani tárgyalásokon, amelyeket az Európai Unióval folytatunk, bővíteni kell a lehetőségeinket.
Gráf József kiemelte, hogy közel ötmilliárd forint összegben lehetőség van egy teljesen új forrásra, a LEDER+ program keretében, amelynek most folyik a kidolgozása. Ez kimondottan kisközösségek közös programjaira épül – mutatott rá.Hozzátette: a következő években, a 2006. utáni időszakban ez lesz az egyik legfontosabb forrás.
A konferencián a területfejlesztésről beszélt Balogh László, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke, aki kiemelte, hogy napi aktualitása van a területfejlesztésnek, mert most készülnek a regionális, a megyei és a kistérségi tervek is.
„Göncz Árpád leült velem beszélgetni, akkor szembesültem az igazsággal, hogy apu nincs többé”
Szilágyi Júliával szürreális gyerekkorról, szőnyegbe csavart gyerekekről és eltévedt tankokról beszélgettünk, de az is kiderült, miért fél '89 óta Orbán Viktortól.
