Valósággal robbant a negyven négyzetméter alatti lakások száma az első negyedévben: az egy évvel korábbinál majdnem tízszer több ilyen lakásba költözhettek be tulajdonosaik, az átadott új otthonokon belül ezzel a legkisebbek aránya öt százalékról tizenhat fölé nőtt. A jelenség nem lepte meg a szakértőket, akik felhívják arra is a figyelmet, hogy később akár komoly gondokat is okozhatnak a kisméretű lakások.
A tendenciát már az Otthon Centrum (OC) Rt. fél évvel ezelőtti tanulmánya is jelezte, így őket nem lepte meg a jelenség. Az ő felmérésük szerint a pesti oldalon negyven négyzetméter alatti lakást keresők aránya a 2003-as huszonnyolc százalékról tavaly negyven százalékra nőtt. A cég elemzője, Valkó Dávid szerint ez később gondokat is okozhat, ugyanis ha a most ezeket választó, húszas évei végén, harmincas évei elején járó generáció a családalapítás mellett dönt, hamar szűkké válnak az egy-, másfél szobás otthonok.
Amennyiben a nagyobb lakásokra való igény nem jelenik meg eléggé széthúzva időben, úgy kínálati túlsúly alakul ki az alig használt, kis lakások piacán, s beindulhat az áresés. A szakember úgy véli, hogy ez elsősorban a külvárosi, nagyobb projektek esetén jelentkezik és kevésbé a belvárosi lakásoknál. Mindamellett katasztrófától nem tart Valkó, ugyanis úgy látja, hogy a közelgő eurózóna-csatlakozás az alacsonyabb kamatszint miatt ismét lendületet adhat a keresletnek.
Nem ennyire optimista ugyanakkor Pfandler Katalin, az Interestate Rt. elnök-igazgatója, a Magyar Lakásépítők Szövetsége és a Magyar Ingatlan Szövetség elnökségi tagja. Mint mondta: a pesti belvárosban tömegével található volt bérházak munkáslakásai is kicsik, s még a nyakunkon vannak a panelok is. Magyarázata szerint a döntéshozók nem figyeltek a hosszú távú lakásszerkezeti hatásokra. A szakértő ezért arra figyelmeztet, hogy a kis lakások tulajdonosai az átlagtól elmaradó árnövekedésre számíthatnak, a túlkínálat már ma is érezhető.
Gulyás Gergely: Tanúként hallgattak meg a Schadl-Völner-ügyben
Mutatjuk a legfrissebb bejelentéseket.
