A Magyar Turizmus Rt. a tavalyi kampányok folytatásaként új turisztikai imázskampányt indít Európában és a tengerentúlon Magyarország népszerűsítéséért.
11 világhírű magyar adja nevét és arcát a 9 európai nagyváros – London, Párizs, Berlin, Amszterdam, Koppenhága, Frankfurt, Madrid, Milánó, Brüsszel – 12 repülőterén látható világító poszterekhez, úgynevezett city light plakátokhoz, és a világ 21 országában megjelenő sajtóhirdetésekhez.
A kampány során – melyet a Magyar Turizmus Rt., a Malév Rt., a BTH Budapesti Turisztikai Szolgáltató Kht., és a Budapest Airport Rt. szervez – a 17 nyelven készülő imázs-hirdetések 428 helyen jelenek meg egy hónap alatt.
A 2005-ös imázskampányt a tehetség és a tehetségek jegyében szervezték meg; a mottó: “Talent for entertaining” arra utal, hogy a tehetségek szülőhazájában a vendégfogadást – a turizmust – is tehetséggel művelik.
A világ legjobb női sakkozója, Polgár Judit Magyarországot, a sztár szoprán, Rost Andrea és az ünnepelt hegedűművész, Kelemen Barnabás Budapestet, a vitorlázás magyar bajnoka, Margitics Botond pedig a Balatont ajánlja az utazóknak. Bender Tamás, a Nemzetközi Orvosi Hidrológiai és Klimatológiai Társaság elnöke az egészségturizmust, Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a konferenciaturizmust, Kalla Kálmán, a Gundel Európa-díjas mesterszakácsa a magyar gasztronómiát, Szepsy István, az év borásza pedig a magyar bort hirdeti. Lázár Vilmos, fogathajtó világbajnok a lovas turizmusra, Hegedűs Gábor, golfmester az ország nemzetközi színvonalú golfközpontjaira, Veres Zoltán, Boeing 737-es Malév-kapitány – összetett műrepülő európa bajnok pedig a nemzeti légitársaság szolgáltatásaira hívja fel a figyelmet.
A Magyar Turizmus Rt. az amerikai ötveneseket Tony Curtis “szólította meg”, az Európai Unió polgárait pedig Laky Zsuzsanna, Európa Szépe. A kampány 15-16 százalékos forgalomnövekedést, és novemberig nyolcvanmilliárdos többletbevételt eredményezett. A 2005-ös imázskampány ismét a személyiségekre épít, és elsősorban az Európai Unió országaira összpontosít.
Átélte, ahogy az albánok kiábrándultak a kommunizmusból és a kapitalizmusból is
Lea Ypi könyvben beszélte el gyerekkorát a sztálinista albániai diktatúrában, és azt a sokkot, amelynek következtében meg kellett kérdőjeleznie, amiben hitt. Az írónő elmeséli, miért írta a könyvét egy berlini ruhásszekrénybe zárva, illetve milyen élményeket szerzett bevándorlóként Olaszországban. Interjú.
