Jelentős lemaradással “büszkélkedhet” hazánk az innováció területén, míg az újonnan csatlakozó EU-tagok közül Lettországban és Litvániában az innováció növekedési üteme 90-120 százalék körül van, addig ez nálunk mintegy 30 százalékos.
Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter elmondta, Magyarország versenyképességét az olcsó munkaerőtől a kreativitás és az innováció felé kell elmozdítani, el kell érni, hogy 2010-re a K+F ráfordítások legalább felét a vállalati K+F adja.
Hazánkban az innováció csaknem 43 százalékkal járul hozzá a GDP növekedéséhez, mely jelentősen elmarad az elméletileg lehetséges mértéktől.
A régi közösségi tagállamokban meghatározó trend, hogy a nagyvállalatok K+F tevékenységüket a kkv szektorba helyezik ki, a magyar kép azonban teljesen más. Míg a GDP 57 százalékát kkv-k állítják elő, ezek több mint 75 százaléka semmilyen K+F tevékenységet sem folytat. A kkv-k alig 20 százaléka innovatív és mindössze 2-3 százalék sorolható az erősen innovatív kategóriába.
Nem játékostemető, de nem is ugródeszka: jó döntés volt-e Sallai Rolandtól a Galatasaray?
Megoszlanak a vélemények arról, hogy a magyar válogatott egyik kulcsemberének átigazolása előrelépés-e a karrierjében, annyi viszont bizonyos, hogy mostantól Európa egyik legfanatikusabb közönsége előtt sztárokkal játszhat együtt hétről hétre, és trófeákra hajthat a csapatával.
