A hazai vállalkozói tevékenység dinamikus bővülése egyes felmérések szerint jóval az uniós átlag felett van. Az ezer főre jutó működő vállalkozások száma az európai unió országaiban 52,4 százalék, Magyarországon 63,4 százalék – ez a gyakorlatban több mint 6000 hazai vállalkozást jelent.
A magyar infokommunikációs jelentés előző évi felmérése szerint az 50–249 főt foglalkoztató vállalatok közel 100 százalékának van legalább egy asztali számítógépe, a hordozható számítógépek aránya is dinamikusan növekszik. A legkevesebb számítógépes munkahelyi állomással a mezőgazdasági szektorban találkozhatunk, míg a legaktívabb felhasználói területek a kereskedelem és szolgáltatói iparból kerülnek ki.
A hazai vállalkozások jelentős része, közel 80 százaléka márka nélküli, „noname” gépeket használ feladatai elvégzésére. A legelterjedtebb gyakorlati felhasználási terület az irodai munka támogatása (dokumentumok kezelése, elektronikus levelezés) mellett az üzleti alkalmazások (ügyviteli rendszerek, készlet- nyilvántartási rendszerek), valamint a biztonsági megoldások (víruskeresők, tűzfalak) felhasználása.
A vállalkozások közel kilencven százaléka ma már hálózatba kötött számítógépeket használ munkája során. A kkv-k meghatározó hányada szerver-kliens kiépítésű infrastruktúrával rendelkezik, ami a későbbiek során az integrált vállalatirányítási rendszerek bevezetése előtt nyithatja meg az utat. Az integrált üzleti informatikai megoldások felhasználási aránya egyébként egyelőre csak 10 százalék körüli értéket mutat, az Európai Unió kifejezetten e szektornak szóló vonatkozó támogatási programjai, mint például az eEurope+ 2005, jelentős fellendülést hozhatnak a közeli jövőben az ilyen üzleti informatikai rendszerek bevezetésében.
Az informatika mind szorosabban összekapcsolódik a távközléssel, ez a hazai kkv-k szempontjából is meghatározó. A cégek közel kétharmadánál van ma már valamilyen internetelérés, és szakértői becslések szerint megfelelő állami támogatási formák megjelenése mellett az idei év a szélessávú internet széles körű térhódításának esztendeje is lehet.
Nemcsak az internetellátottság bővülhet dinamikusan 2005-ben, mondta el egy lapnak Deme Csaba, az Albacomp vezérigazgató-helyettese, véleménye szerint az 250 ezer új számítógép is gazdára találhat hazánkban az idén. A hazai magánszektor PC-ellátottsága a felmérések szerint 20 százalék körüli értéket mutat, ami hozzávetőleg 200 ezer új vállalati munkaállomás megjelenését vagy cseréjét jelentheti.
A hazai PC-állomány egyébiránt valóban felújításra szorul, a kkv-k többségénél korszerűtlen, teljesen elavult, 4-5 éves számítógéppark működik. A vállalati szektorban a személyi számítógépek cseréjének legutóbbi nagy hullámát az 1999–2000-es Y2K néven elhíresült dátumváltási probléma váltotta ki.
Az internet szerepe fokozatosan növekedik a kkv szektorban. Ehhez elengedhetetlen a PC-ellátottság és üzemeltetési színvonal (technológia) folyamatos javítása. A Bell Research által készített tanulmány szerint a kkv-k a világháló fő előnyeit az operatív ügyek elektronikus ügyintézésében, az üzleti partnerekkel való gazdasági kapcsolattartásban (ilyen például az elektronikus banki ügyintézés), információszerzésben és az állami szervekkel való kommunikációban látják.
Kiktől várhatjuk az érmeket a párizsi olimpián?
Hét arany, hat ezüst, hét bronz. Ebben az elosztásban jósol húsz érmet Magyarországnak a Nielsen Gracenote számítása, amivel az éremtábla 12. helyén végeznénk, és egy kicsit még túl is szárnyalná a magyar csapat a tokiói teljesítményét. Összeszedtük, kiktől várhatunk érmet a párizsi olimpián.
