Draskovics Brüsszelben lobbizott adóügyben

Magyarország Németországgal és Franciaországgal közösen levélben kezdeményezte az Európai Unió pénzügyminisztereinél, hogy mélyítsék el a munkát az adórendszerek jobb összehasonlíthatósága érdekében – jelentette be az uniós miniszterek csütörtöki brüsszeli ülését követő sajtótájékoztatóján Draskovics Tibor pénzügyminiszter.

Ha például néhány fontos tagországnak hasonló jellegűproblémája van, akkor azt közösen kellene megvizsgálni részleteiben is – fejtette ki. A levél arról szól: vissza kell menni az alapokhoz, és meg kell nézni alaposan, milyen módszerrel lehet összehasonlítani a tagországok adórendszereit. Ez az adóalapok valamiféle harmonizációja, a belső piac egységének erősítése, a versenyképesség szempontjából jó lenne. Hozzátette: az adó mértékéről értelmetlen beszélni, amíg az egyes országokban az adórendszerekben óriási különbségek vannak.

Elmondta: a levélről utólag tájékoztatta Kovács László adóügyi biztost is. Egy kérdés kapcsán emlékeztetett arra, hogy az Európai Bizottság is dolgozik egy javaslaton az adóalap-harmonizációval kapcsolatban.
Magyar sikernek mondta Draskovics Tibor, hogy a stabilitási és növekedési paktum reformjának tárgyalásakor ma már fő téma az is, hogy elismerjék a strukturális reformok átmeneti költségvetési hatásait.

Ez jelentős előrelépés az egy évvel ezelőtti helyzethez képest, amikor senki még csak fel sem vetette, hogy a paktum és a szóban forgó reformok között bármilyen összefüggés lenne – mutatott rá.
Már nem kérdés például, hogy a nyugdíjreformot figyelembe kell-e venni. Azon folyik a vita, hogy milyen mértékben és milyen időtávon vegyék figyelembe, és “ennek az ügynek az egyik zászlóvivője Magyarország volt” – tette hozzá. Siker az is, hogy a gondolkodás jelentősen elszakadt a kritériumok merev, pusztán számszerű értelmezésétől, és nagy figyelmet fordít azokra a tényezőkre, amelyek hosszú távon képesek megalapozni a költségvetési egyensúlyt.

Hozzátette, ami a nyugdíjreform ügyében eddig kialakult, az
Magyarország számára nem elég. Most arról van szó, hogy szubjektív módon kicsit hosszabb átmenetet lehet engedni a túlzottdeficit-eljárásban azoknak, akik nyugdíjreformot hajtottak végre. Magyarország még kiszámíthatóbb, egyértelműbb, szubjektivitást nem engedő rendszert szeretne. Draskovics kezdeményezte, hogy a következő napokban munkacsoport jöjjön létre a leginkább érintett országok és mások szakértőiből, akik részletes javaslatot dolgoznának ki. Hans Eichel német pénzügyminiszterrel meg is állapodott, hogy az első lépést a két ország együtt teszi meg.

Bejelentette a magyar miniszter, hogy Ivan Miklos szlovák pénzügyminiszterrel kötött megállapodása alapján a visegrádi országok és Ausztria szakértői szinten egyeztetést kezdenek az általános forgalmi adó ügyében, miután kiderült, hogy valamennyi országban nagy probléma az áfa-bevételek egy részének eltűnése. Olyan megoldásokat keresnek, amelyek segítenek a csatlakozás után megnőtt adóelkerülést kizárni. Ebbe az egyeztetésbe a brüsszeli bizottság szakértői is bevonják.
Kérdésre válaszolva Draskovics Tibor arról beszélt, bizonyos abban, hogy amennyiben a forintot bármilyen támadás érné, az illetékes hatóságok megfelelőképpen reagálnának. Ettől azonban szerinte egyelőre nem kell tartani, már csak azért sem, mert egyelőre jók – a vártnál sokkal jobbak – az inflációs adatok. Utóbbi azt is jelzi, hogy az áremelkedés kontroll alatt van, kiszámítható és csökken Magyarországon. Hozzátette, feltételezése szerint a befektetők kamatcsökkentést várnak a Monetáris Tanácstól.