Az idén kell először bevallani és befizetni az új zöldadót .A minisztérium annak örülne a legjobban, ha egy fillér környezetterhelési díjat (KTD) sem fizetne senki, mert ez azt mutatná, hogy drasztikusan csökkent az országban a környezetterhelés.
Ez a kívásnság ugyan ellentmond a környezetgazdaságtan legújabb eredményeinek (ahol az államnak bevétele származik a környezetszennyezés után, ott érdekeltté válhat a szennyezés fenntartásában), ám könnyen lehet, hogy esetünkben megállja a helyét – annál is inkább, mivel például a talajterhelési díj nem is az államkasszába, hanem az önkormányzatok környezetvédelmi alapjaiba folyik be.
Környezetterhelési díjból háromféle van – a levegő, a víz és a talaj terhelése után -, az első kettőt inkább cégek és intézmények, a harmadikat többnyire a lakosság fizeti. A díjakat felmenő rendszerben vezetik be: először díjmérték töredékét kell fizetni, a 100 százalékig az évről évre bekövetkező apró emelésekkel majd 2008-ra illetve 2009-re jutunk el. A kezdő szint 2004-ben a levegőterhelési díjnál 40, a vízterhelési díjnál 30, a talajterhelési díjnál 20 százalék.
Rákattant a streaming a divattervezőkre, és ez nem véletlen
Balenciaga, Dior, Lagerfeld – nem a párizsi Champs-Élysées-n sorakozó üzleteket soroljuk, hanem az első félév streamingkínálatát. Miért kell ennyi divattervezős tartalom, és hogyan pörgette ezt fel a streaming?
