A közgyűlés által tíz hónappal ezelőtt elfogadott, 2008-ig szóló Kanizsa Fejlesztési Terv (KFT) végrehajtásának alapozó éve volt 2004, közel 3 milliárd forintot fordítottak erre – közölte a dél-zalai megyei jogú város polgármestere az MTI-vel.
Litter Nándor szerint az infrastruktúra és az ipari- logisztikai park fejlesztése, a város- és intézmény-rehabilitáció, valamint az oktatás-tudomány-gazdaság “hármasának” összehangolása áll a februárban jóváhagyott középtávú program, a Kanizsa Fejlesztési Terv középpontjában. “Az infrastruktúrát illetően két nagy horderejű ügyben tettük meg az első lépéseket az idén: az ISPA-támogatású zalai nagyrégiós hulladékkezelési rendszer ránk jutó 1,1 milliárdos részének tervezése és a 15 települést átfogó szennyvízhálózat- és -tisztítóbővítés 8,5 milliárd forintos – 90 százalékban EU- és társfinanszírozású – programjának pályázása megtörtént” – tudatta Nagykanizsa első embere.
Emellett kezdésre vár a szomszédos Bagola-Fakossal és a somogyi Iharosberénnyel közös csatornázási beruházás, valamint 200 milliós költséggel utakat, járdákat újítottak fel. Előkészítették a közlekedést tehermentesítő belső körgyűrű-építések januári indítását is.
Előrelépés történt a másik kulcsfeladatban, a 100 hektáros ipari-logisztikai park betelepítésében is, mert az idén már közel kétharmada foglalt “az 50 bérlő és a 4 milliárdos beruházást vállaló 7 területvásárló cég jóvoltából”. Ez utóbbiak 350 új munkahelyet garantáltak. Az ehhez szükséges közműfejlesztésre, valamint a vámszolgálat működtetésére 140 millió forintot költött a város – közölte a polgármester.
Elmondta, hogy a városi kórház korszerűsítésére 400 millió, a fogyatékkal élő idősek integrált otthonának felújítására és a műemlék moziépület konferencia-központtá alakításának előkészületeire is száz milliós nagyságrendű összeget áldoztak. A volt kiskastély melletti régi tömbbelső 185 millió forint értékű rehabilitációjához 170 milliós pályázati támogatást nyertek el.
“Sarkalatos pontja a Kanizsa Fejlesztési Tervnek az oktatás, a tudomány és a gazdaság lehetőségeinek összehangolása. Ezért a térségi integrált szakképzési központ kialakításához a Veszprémi Egyetem(VE), a város, Somogy megye, Nagyatád, Csurgó és a közeli Csapi önkormányzata alkotta konzorciumot szerveztünk” – ismertette Litter Nándor.
A kanizsai központ “magját” a VE már működő felsőfokú műszaki-informatikai és turizmus képzési helye képezi az egykori úttörőházban, amelyhez majd kutatóhelyek társulnak. A polgármester reményét fejezte ki az M7-es autópálya jövő évben induló Becsehely-Nagykanizsa, s később a bezáruló balatoni szakasza építésének gazdaság- és befeketésélénkítő hatásával kapcsolatban is.
“Az idén 3 milliárd forintot költöttünk a KFT-vel összefüggő, alapozó beruházásokra és tervkészítésekre, ám a program lendületesebb folytatásához ennél több forrásra lesz szükség, ezért – élve az MFB által önkormányzatok számára meghirdetett kedvezményes hitellel – 2005-ben közel 1,4 milliárd forinttal egészítjük ki a város költségvetését” – tájékoztatott Litter Nándor.
Átélte, ahogy az albánok kiábrándultak a kommunizmusból és a kapitalizmusból is
Lea Ypi könyvben beszélte el gyerekkorát a sztálinista albániai diktatúrában, és azt a sokkot, amelynek következtében meg kellett kérdőjeleznie, amiben hitt. Az írónő elmeséli, miért írta a könyvét egy berlini ruhásszekrénybe zárva, illetve milyen élményeket szerzett bevándorlóként Olaszországban. Interjú.
