Változtatni kell a fogyatékkal élők, megváltozott munkaképességűek foglalkoztatás támogatási rendszerén, mert a jelentős állami támogatás csak részben jut el azokhoz, akiket ez illetne – mondta Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter csütörtökön sajtótájékoztatón Budapesten.
Van olyan munkáltató, amelyik a minimálbér 3,6-szorosát veheti fel ilyen foglalkoztatásra, de az átlag is a minimálbér 1,5-2-szerese, mégis előfordul, hogy az arra rászorulók még a minimálbér összegét sem kapják meg munkájukért – utalt rá a miniszter. Garzó Lilla, a tárca helyettes államtitkára kérdésre válaszolva elmondta, hogy 2003-ban 46 milliárd forintot használt fel ez a támogatási rendszer, az idén pedig feltehetően ez 62 milliárd forint lesz.
Ahhoz, hogy több év alatt egy igazságosabb rendszert vezethessenek be, mérsékelni kellett a jövő évi támogatási összeget, ennek felső határát 52 milliárd forintban határozták meg – hangzott el. A miniszter elmondta: a finanszírozási rendszer átalakítása nyilván érdeksérelmekkel jár majd, de ez azért történtik, hogy a kifizetett támogatásból több jusson a megváltozott munkaképességűeknek.
Magyarországon 500-600 ezer fogyatékkal élő, illetve megváltozott munkaképességű körülbelül 10-12 százaléka jut rendszeres munkához, ez kevesebb a nyugat-európai átlagnál – jegyezte meg Balogh Zoltán, a Védett Szervezetek Országos Szövetségének elnöke. A miniszter elmondta azt is, hogy jelenleg gyakorta a foglalkoztatók csak nyomott áron értékesíthetik áruikat, a kereskedők viszont extraprofittal piaci áron adják el. Előfordul az is, hogy a munkáltatók nem valóságos munkavégzésért veszik fel a támogatást, csak papíron foglalkoztatnak, vagy alibi munkát végeztetnek, a támogatásból szerény összeget juttatva az arra rászorulóknak. A cél az, hogy a fogyatékkal élő és megváltozott munkaképességűek embereket valóságos foglalkoztatást biztosító munkáltatók alkalmazzák.
A miniszter elmondta, hogy az új rendszert 2007-re vezetik be fokozatosan. Akkorra megoldják, hogy a bértámogatást külön biztosítsák, s azt csak bérkifizetésre lehessen felhasználni. Normatív módon külön juthatnak majd hozzá a foglalkoztatók az ilyen foglalkoztatás többletköltségeihez, illetve az új munkahelyek létrehozásának, fejlesztésének támogatásához.
A változás része, hogy a támogatott foglalkoztatók közé 2006-ban bekerülhetnek az önkormányzatok és a civil szervezetek. Cél az is, hogy ne elkülönült, hanem a szokásos munkahelyen történő foglalkoztatást ösztönözzék. A változás fontos eleme továbbá, hogy a szociális ellátórendszer terápiás foglalkoztatottainak támogatását egy külön finanszírozási rendszerben végezzék. Ez körülbelül 10 ezer személyre vonatkozik. Ennek intézményrendszerét 2006-ig kell kialakítani.
Ahhoz, hogy a támogatásokat valóban a rászorulók kapják meg, bevezetik a foglalkoztatók akkreditációját, illetve a pénzfelhasználás rendszerszerű ellenőrzését. További elvárás, hogy ez a foglalkoztatás igazodjon az európai uniós versenyszabályokhoz is – jegyezte meg a miniszter.
Jászberényi Sándor: Az utolsó zsidó Kairóban
„Ma hárman élünk Kairóban. (...) Utánunk senki sem marad” – mondja Magda Haroun, az egyiptomi főváros legfiatalabb, hetvenkét esztendős zsidója. A nő édesapja az egyiptomi kommunista párt alapítója volt, ült börtönben, ő maga évtizedet dolgozott azon, hogy megőrizzék a zsidó hagyományokat az afrikai országban.
