Készül az alkoholpiaci rendtartásról szóló rendelet, amely szabályozza majd, hogy Magyarország milyen adatokat szolgáltat az Európai Uniónak a belföldi szeszeladásról és -forgalmazásról. Nagy András, a Magyar Szeszipari Szövetség és Terméktanács igazgatója szerint a rendeletre azért van szükség, hogy az Európai Unióval közölt adatok nyomán a jövőben a magyar szeszesitalpiac is átlátható legyen, továbbá védelmet élvezzen egy esetleges uniós túltermelés esetén.
Nagy András az idei évet összegezve beszélt arról is, hogy a magyar szeszitalgyártókat nem érte felkészületlenül az uniós csatlakozás, mivel az importvámok már a csatlakozást megelőzően nullára csökkentek. Így a termék-előállítók fel tudtak készülni az élesebb piaci versenyre ár- és fejlesztéspolitikájukkal egyaránt.
Az érdekképviseleti szervezet jelentős eredményként könyveli el, hogy a magyar pálinka neve az ország uniós tagságát követően védett lett, és így előállítási módja is azzá vált.
Ezt a helyzetet erősíti a nemrégiben megjelent, úgynevezett pálinkarendelet, amely szabályozza, hogy csak százszázalékosan gyümölcsből készülhet a pálinka. Rendelkezik arról is, hogy milyen pálinkát kell kisüstinek, érleltnek, ópálinkának vagy ágyaspálinkának nevezni.
Nagy András szerint az úgynevezett finomszeszt előállító cégek érdeke az volna, hogy mielőbb szabályozzák a bioetanol-felhasználást Magyarországon, vagyis azt, hogy a szeszt milyen arányban lehet az üzemanyaghoz keverni. Ezzel a jogi szabályozással ugyanis növelhető volna a Magyarországon előállított finomszesz mennyisége. Jelenleg ugyanis mintegy 40-45 millió hektolitert állítanak elő az üzemek, ám ez a mennyiség lényegesen több lehetne, akár elérhetné a néhány évvel ezelőtti 80 millió hektoliteres szintet is.
Váltás a NER-kommunikáció csúcsain: Balásy Gyula mellé beszállt a milliárdos igazgatónő
Az új társügyvezető a kiszervezett munkák révén közel ötmilliárd forinttal gazdagodott az elmúlt években.
