2004. november 18-21. között, első alkalommal tartotta Magyarországon
közgyűlését a Dunai Turisztikai Bizottság (DTB – Donauwerbung).
Az 1972-ben alakult szervezet célja a Duna, mint turisztikai vonzerő népszerűsítése világszerte. Jelenleg a 10 Duna-menti ország közül 8 ország a tagja a szervezetnek: Németország, Ausztria, Szlovákia, Magyarország, Horvátország, Románia, Szerbia-Montenegro és Bulgária.
A Donauwerbung erőfeszítései nem hiábavalóak, hiszen a Duna turisztikai
vonzereje folyamatosan növekszik: az európai folyamok között a Duna 33 %-os turisztikai piaci részesedéssel bír és a folyami körutakat kedvelő utasok körében az elsőszámú úti cél! A Bizottság elnöke Prof. Gerhard Skoff elmondta, hogy a Dunán jelenleg 20 nagy és 30 kisebb hajóstársaság működik, 85 kabinos szállodahajóval, amelyek száma 2006-ra várhatóan eléri a százat.
Kiemelte, hogy a dunai luxus hajóutak évente mintegy 400 millió euró (100 milliárd forint) bevételt jelentenek a hajóstársaságok számára. “Nincs olyan folyó a világon, amelyik 50 nagyvárost és olyan sok kulturális központot érintene, mint a Duna, ami magyarázatot ad a folyó turisztikai népszerűségének növekedésére.” – tette hozzá a szervezet elnöke.
Budapestre évente mintegy 120 ezer vendég érkezik ezekkel a hajókkal, több mint egy éjszakára. Jelenleg még Esztergom és Kalocsa szerepel a
megállóhelyek között, de 2006-ban már sokkal több magyarországi városban terveznek kikötést. További 25 ezer fő Bécsből, magyar szárnyashajókkal látogat el a fővárosba és Esztergomba. Magyarország uniós csatlakozásának köszönhetően ez a forgalom várhatóan jelentős mértékben növekedni fog az elkövetkező években, amihez többek között új kikötőkre, korszerűbb határvizsgálatra, jobb áruellátásra és új turisztikai programokra is szükség van.
Van-e baloldali gondolat az Európai Parlamentben?
Elvesznek-e a felfüggesztett magyar uniós pénzek, megszületik-e a globálisan versenyképes EU, illetve miért nem lehet Brüsszelben békében populista konferenciázgatni? Első kézből podcast.
