A 2005-2006-os költségvetési években valószínűtlen, hogy több pénz jut a környezetvédelemre. Európai uniós forrásból – a 2007-től induló uniós költségvetési szakaszban – a környezetvédelemre jelenleg fordítható összegek 3-4 szerese fog rendelkezésre állni.
Olyan gazdasági periódusban, amikor az állam kevesebb adót akar szedni a polgáraitól, amikor komoly infrastrukturális fejlesztéseket hajt végre, és ezzel egyidőben szeretné az államháztartás hiányát is csökkenteni, valószínűtlen, hogy környezetvédelemre a jelenleginél nagyobb források jussanak a 2005-2006-os költségvetési években – nyilatkozta Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter a Duna Településszövetség pénteki tanácskozásán, ahol a mellékág-rehabilitáció legfontosabb teendőit vitatták meg a folyó menti települések polgármesterei és a szakemberek..
“Azokra a területekre, ahol az ország konkrét derogációs határidőkkel rendelkezik, valamint nagyon komoly ütemben kell fejlesztenie a környezeti infrastruktúráját, ott jelentős összegeket kell felhasználni. Ezek lekötik egyfelől az uniós forrásokat és a hazai pénzeszközöket is” – tette hozzá a szakminiszter.
A miniszter beszámolt arról, hogy a magyarországi Duna-szakaszon mintegy 60 mellékág, mellékágrendszer található, és ezeknek a felmérését 2002-ben már elvégezték. Kidolgozásra került egy mellékág-megtartási program, melynek az a célja, hogy a mellékágak többfunkciós gazdasági helyreállítása mellett, meghatározzák azt is, hogy milyen ökológiai állapotra volna szükség, és hogyan lehetne a kapcsolódó folyórendszernek természetközeli, többdimenziós állapotát elérni.
Élőhely-rekonstrukciós program
Persányi Miklós a legjelentősebb beruházásként említette – a Világbank támogatásával – a gemenci, valamint az azzal szomszédos tájegységen megvalósuló élőhely-rekonstrukciós programot. A magyar kormány az év elején megkötötte a bankkal azt a szerződést, mely alapján a szükséges források rendelkezésre állnak. Az erre biztosított 3,8 millió dollár több mint 750 millió forintos fejlesztést jelent majd a térségben.
A települési infrastruktúra-fejlesztési programok, melyek az emberek életminőségét közvetlenül befolyásolják, 2004-2006 között 74 milliárd forint fejlesztést jelentenek, melynek 60 százalékát finanszírozza az Európai Unió.
Szennyvíztisztítási program
Persányi Miklós kiemelt jelentőségűnek tartja a szennyvíztisztítási programot, hiszen megépül a fővárosban a központi szennyvíztisztító, mely a közel 3 milliós agglomerációból gyakorlatilag a Dunába kerülő szennyvizet szünteti meg, ezzel a mostani 50 százalékos tisztítási arány 92 százalékra emelkedik a fővárosban 2009-re.
A II. Nemzeti fejlesztési terv a 2007 és 2013 közötti időszakra fog szólni, és ebben az időszakban Magyarország a bruttó nemzeti össztermékének mintegy 4 százalékára számít, mint uniós támogatás. “Ebben a tervben egy jelentős környezetvédelmi csomagnak kell lennie, melyre felkészülünk, ezért a Duna mellékág-rehabilitációjának megvalósításához, a jelenlegi pályázatelőkészítő alaphoz hasonlóan újabb forrásokat nyitunk a következő esztendőkben” – tette hozzá a miniszter.
A miniszter kiemelte, hogy uniós forrásból – a 2007-től induló uniós költségvetési szakaszban – környezetvédelemre a jelenleg fordítható összegek 3-4 szerese fog majd rendelkezésre állni.
„Ha a bíróságra vagyonőrt akarok felvenni, akkor nagyobb órabért kell adnom, mint egy kezdő bírónak”
Akkora a baj, hogy soha nem látott egységben lép fel a harmadik hatalmi ág.
