Magyarország uniós csatlakozása után is dinamikusan fejlődnek a szerb-magyar és a román-magyar gazdasági kapcsolatok – ismertették szakemberek az elmúlt időszak adatait a VII. Hármashatár Gazdasági Fórum és Üzletember Találkozón csütörtökön, Szegeden.
Halász János, az ITDH bukaresti kereskedelmi szolgálatának vezetője elmondta, hogy a magyar-román kereskedelmi forgalom az idén várhatóan eléri a 2 milliárd dollárt, 2005-ben pedig tovább bővül, megközelítve a 2,5 milliárd dollárt. Az idén az I. félévben 286 magyar tőkerészvételű céget jegyeztek be Romániában, ezzel számuk 4.678-ra emelkedett, a vállalkozások összesített törzstőkéje 273 millió dollár, a ténylegesen befektetett tőke 550-600 millió dollárra becsülhető – tette hozzá.
Halász János tájékoztatása szerint a magyar nagyvállalatok terveinek ismeretében előre jelezhető, hogy 2005 végére az összesen befektetett tőke megközelíti a 2 milliárd dollárt. Az akkori Jugoszláviával 2002-ben megkötött szabadkereskedelmi megállapodásnak köszönhetően az elmúlt években dinamikus fejlődtek a magyar-szerb gazdasági kapcsolatok – mondta Pallos András, az ITDH belgrádi kereskedelmi szolgálatának vezetője.
A lendület Magyarország uniós csatlakozását követően sem tört meg, a magyar export 20 százalékkal, míg a szerb kivitel 30 százalékkal növekedett – közölte. A szakember szólt arról, hogy a szerb-montenegrói ipari termelés idén várhatóan 7,5-8 százalékkal növekszik, ezért középtávon a vállalkozások exportképességének bővülése prognosztizálható.
A 2004-es év áttörést hozott a kétoldalú tőkemozgások területén, többek között a Hunguest Hotels Rt. vásárolt meg két szállodát Montenegróban – mondta Pallos András, hozzátéve, hogy a Matáv Rt. és az OTP Bank Rt. akvizíciós terveinek ismeretében további magyar tőkebefektetésekre lehet számítani a közeljövőben.
Hogyan nézzük meg a világ bármelyik városát?
Mindenképp szükség van térképre vagy pontos tervre? Hogy nézzünk meg egy várost három nap alatt? Mi van, ha van velünk egy (vagy több) unatkozásra hajlamos gyermek? És hogyan lehet várost nézni úgy, hogy nem is utazunk sehová? Ezekre a kérdésekre is választ kaptunk a Hogyan nézzünk várost? című könyv szerzőjétől.
