A bruttó átlagkereset az első hét hónapban 8,6 százalékkal, a nettó átlagkereset 7,3 százalékkal, a reálkereset pedig 0,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Tavaly január-júliusban a bruttó nominális átlagkereset 14,1 százalékkal, a nettó átlagkereset 18,1 százalékkal, a reálkereset pedig a fogyasztóiár-index 4,4 százalékos növekedése mellett 13,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
A KSH közleménye szerint a legalább 5 fős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél alkalmazásban állók száma a nemzetgazdaságban átlagosan 2,787 millió volt 2004. január-júliusban, ami 0,9 százalékkal nagyobb az előző év azonos időszakinál. Ezen belül a versenyszféra létszáma 1,5 százalékkal nőtt, a költségvetésé pedig 1 százalékkal csökkent.
Az idén az első hét hónapban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 142.300 forintot ért el, a versenyszférában dolgozók átlagosan 134.400 forintot, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állók 161.300 forintot kerestek.
A bruttó nominális keresetek a nemzetgazdaságban 8,6 százalékkal, a versenyszférában 9,8 százalékkal, a költségvetési területen 6,8 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest.
A KSH közölte: a legjobban fizető gazdasági ág, ágazat a pénzügyi tevékenység volt, itt 314 ezer forint volt az átlagkereset az első hét hónapban. Átlag alatt kerestek a foglalkoztatottak a textília-, textiláru-, illetve a bőrtermék-, lábbeligyártásban, a máshova nem sorolt feldolgozóiparban, a szálláshely-szolgáltatásban, vendéglátásban, továbbá a mezőgazdaságban és az építőiparban.
A nettó átlagkereset nemzetgazdasági szinten 91.900 forintnak felelt meg január-júliusban: ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 68.700 forint, a szellemieké pedig 119.100 forint volt.
A nemzetgazdasági szintű átlagos havi munkajövedelem 149.400 forint – január-júliusi átlagos középárfolyamon számítva 585 euró – volt, ami 9,5 százalékkal több az előző év azonos időszakinál. A munkajövedelem kereseten felüli része 2004. január-júliusban munkavállalónként átlagosan 4,8 százalék volt.
Tényleg hasznosabb játékos volt a mezőnyben Torghelle Sándor, mint Erling Haaland?
A korábbi 42-szeres válogatott futballista egy interjúban azt mondta, szerinte ő mezőnyben hasznosabb támadó volt, mint a norvég csatár. Vajon igaza van-e a Spíler TV-n szakértőként foglalkoztatott exjátékosnak?
