Szanyi Tibor, a földművelésügyi tárca politikai államtitkára másfél óra elteltével sietősen hagyta el a Nemzeti Agrárkerekasztal ülését, majd nem sokkal később Horn Péter a testület akadémikus elnöke jelentette be: úgy ültek le, hogy elfogadják a nemzeti birtokpolitikáról szóló alapvető koncepciót, ez azonban láthatóan nehéz.
A szakember szerint főleg azért, mert az egész Európai Unióban változik a birtokpolitika, köszönhetően annak, hogy a közösség épp most áll át a protekcionista agrárszemléletről a verseny- és hatékonyságalapú modellre. Ehhez tesz még néhány kérdőjelet az, hogy Magyarországon nem volt történeti fejlődés, hiszen az elmúlt száz évben számtalanszor szabdalták újra a termőföldeket.
Arról, hogy a zárt ülésen milyen megoldásokról folyt a vita, Horn Péter felhatalmazás hiányában nem árulta el. Azt azonban kijelentette: az egységes birtoknagyság fogalmát el kell felejtenünk.
“Ha valaki most hollandiai paraszt színvonalán akar élni, akkor durván 50 és 100 millió forintnak megfelelő termelési értéket előállítania, ha orchidea-farmer, akkor ehhez elég 3 hektár, ha gabonatermelő esetleg több száz hektárnyi az életképes birtoknagyság. Optimum nincs is. Teljesen téves hektárban meghatározni, csak attól függ, hogy mit csinál” – mondta Horn Péter, aki még közölte, ha tisztán szakmai döntésről lenne szó, már megtalálták volna a megoldást, azonban a demokráciában – mint minden – ez is átpolitizálódott és így bonyolult egységes álláspontra jutni. A szakember mindenesetre azt ígérte, hogy néhány hónapon belül lesz nemzeti birtokpolitikai koncepció.
Épp a soros elnökségünk alatt veszíthetjük el örökre az uniós pénzek egy részét
2024 második felében Magyarország lesz az unió soros elnöke. Ez jó lehetőség lenne az Orbán-kormánynak, mégsem várható diadalmenet.
