Hagyományosan Magyarországon vámoltató ügyfeleink közül, Magyarország EU csatlakozása óta, sokan inkább más uniós országot választottak vámkezelésre – nyilatkozta Sípos László, a Magyar Vámügyi Szövetség (MVSZ) elnöke.
Szerinte az elvándorlás egyik lehetséges oka a magyar vámrendszer nehézkessége, hiszen a vámjogi szabályozás egyes elemei a 0,1 százalékos valószínűséggel előforduló csalási szándék leleplezésén, illetve kiküszöbölésén alapulnak. A szabályosan vámoltató társaságok – amelyek az ügyfelek meghatározó részét adják -, kénytelenek mind időben, mind pénzben többet szánni a magyarországi vámkezelésre, mint a környező országokban. – hangsúlyozta Sípos.
Fontos különbség a környező országokhoz képest az összehasonlító érték intézménye, amely a túlbiztosított vámrendszer nehézkes elemeként jelenik meg. Ennek lényege, hogy a magyar vámkezelők egy megadott összehasonlító értékhez mérik a bejövő árunak a vám alapjául szolgáló értékét, és amennyiben nem találják azt elég magasnak, a különbözetre vámbiztosítékot kérnek.
Emiatt a rendszer jelentősen lassítja és drágítja a vámoltatást, elsősorban a Távol-Keletről érkező, valóban olcsón előállított ipari termékek esetében. Ennek természetszerű következménye lesz az eddig hű ügyfelek elpártolása – állítja az MVSZ elnöke. Sípos hozzátette, hogy az EU TARIC rendszere hivatott az unió számára fontos termékek esetében az abszurd módon alacsony árak ellen többletvámot meghatározni a vámunión belül, azonban Magyarország ehhez képest plusz szabályozást alkalmaz.
A kialakult helyzetről, Józsa István, az Országgyűlés vámügyekkel foglalkozó albizottság szocialista tagja úgy nyilatkozott, a hónap végén tárgyalásra kerül a vámtörvény végrehajtási rendeletének végső javaslata, így legkésőbb ősszel válhat versenyképesebbé a magyar vámkezelés.
Gulyás Gergely: Tanúként hallgattak meg a Schadl-Völner-ügyben
Mutatjuk a legfrissebb bejelentéseket.
