Az EU jelenlegi és majdani tagjai igencsak nehéz helyzetbe kerülnek a munkaidő irányelvének módosításával – vélik szakértők. Különösen kritikus helyzet alakulhat ki ott, ahol mindennapos gyakorlat az ügyelet és a készenlét, miután a munkaidő meghosszabbításának még szigorúbb szabályai lesznek – írja a Világgazdaság.
Az Európai Bizottság indítványa alapján a jelenlegi 4-ről 12 hónapra növekedne a munkaidőkeret anélkül, hogy arról a kollektív szerződés rendelkezne. Lehetőség nyílna olyan tagállami szabályozásra is, amely alapján az ügyelet részben vagy egészben nem számítana munkaidőnek. S végül: várhatóan eltörölnék az önként vállalt többletmunka lehetőségét, és szigorítanák az opt out (“kívülmaradás”) megállapodások törvényi garanciáit – számolt be a Világgazdaság.
A módosítás során meghatározó szerephez jutnak az Európai Bíróság közelmúltbeli döntései is. Ezek többek között kimondták, hogy a munkáltató által meghatározott helyen munkavégzésre képes állapotban történő rendelkezésre állás (ügyelet) teljes egészében munkaidőnek minősül. Bár a konkrét jogesetek az egészségügyre vonatkoztak, minden olyan gazdasági ágra kisugároznak, ahol ügyelet van.
Ezekkel az ítéletekkel igen sok tag- és jelölt állam, köztük Magyarország nemzeti joga jelenleg nincs összhangban – nyilatkozta a Világgazdaságnak Ladó Mária, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium főigazgatója. A jelenlegi hazai szabályozás szerint az ügyelet és a készenlét általában nem vagy csak részben számít bele a munkaidőbe.
Nem játékostemető, de nem is ugródeszka: jó döntés volt-e Sallai Rolandtól a Galatasaray?
Megoszlanak a vélemények arról, hogy a magyar válogatott egyik kulcsemberének átigazolása előrelépés-e a karrierjében, annyi viszont bizonyos, hogy mostantól Európa egyik legfanatikusabb közönsége előtt sztárokkal játszhat együtt hétről hétre, és trófeákra hajthat a csapatával.
