Az Ecostat januári felmérése szerint a kis- és középvállalati szektor 2004 első félévére vonatkozó optimizmusában Magyarország javuló konjunkturális kilátásai és az uniós tagságtól várható gazdasági előnyök, bővülő támogatások játszanak szerepet.
Tavaly a globális fellendülésnek köszönhetően Európa meghatározó gazdaságainak külkereskedelmi forgalma élénkült. Emiatt hazánk exportlehetőségei kismértékben bővültek, így az ország reálgazdasági mutatói év közepétől egy lassan élénkülő konjunktúra jeleit hordozzák. A 2004. évi költségvetés januári korrekciójának alapvető célja a gazdasági egyensúly javítása. Az államháztartási hiány eredményesebb lefaragása érdekében a kormány gazdaságpolitikájának középpontjában az ésszerű takarékosság áll. Az egyensúlytalanság okozta feszültségektől nem mentes makrogazdasági környezetben – és az uniós csatlakozás időszakában – a hazai vállalkozások komoly kihívások előtt állnak. Sokuk számára a fennmaradás esélyét az uniós támogatások maradéktalan felhasználásával versenyképességük javítása jelentheti.
Az idei első félévében a kedvező reálgazdasági folyamatok folytatódásával mérsékelten bővülő gazdasági növekedés várható. A tervezettet jóval meghaladó államháztartási hiány miatt januártól szigorúbb költségvetési politikára kényszerül a kormány, ami egyúttal a kis- és középvállalatok működési feltételeinek rosszabbodását is jelenti.
A hazai vállalkozások termelési feltétel-rendszerében az első félévben pozitív irányú változás nem várható. A lakossági fogyasztás mérséklődését a reálkeresetek bővülésének korlátozásával kívánja elérni a kormány. A belföldi kereslet szűkülése a KKV szektor értékesítési lehetőségeit negatívan befolyásolja.
A vállalkozások szempontjából a 2004. évi szabályzó változások között pozitívan értékelhető a társasági adó csökkentése, ugyanakkor az új adónemek bevezetése többletterhet jelent. A várakozásokkal szemben idén nem csökken a vállalkozások élő munka költsége, ami a cégek versenyképessége, jövedelmezősége szempontjából komoly előrelépést jelentene.
A jelenlegi gazdasági környezetben a kis- és középvállalatok likvidítási helyzete széles körben várhatóan nem javul. Az elégtelen tőkeellátottságból eredő feszültségek kezelését segítő hitelformák a kamatemelések miatt elveszítik népszerűségüket.
A közelmúltban nyilvánosságra jutott adatok szerint a vállalatok beruházási aktivitása 2003 végére erősödött. A gazdaságban kibontakozó kedvező irányú szerkezetváltás, a felhalmozás bővülése és a fogyasztás mérséklődése jó alap a 2004-es gazdasági tervek végrehajtásához. A következő hónapok egyik legsúlyosabb bizonytalansági tényezője, hogy a példátlanul magas jegybanki alapkamat decemberi emelése milyen mértékben fogja fékezni a vállalkozások és befektetők beruházási tevékenységét.
A múlt év utolsó két hónapjában a pénzromlás 5,6; illetve 5,7 százalékra gyorsult. Az Ecostat szerint 2004-ben valamivel 6 százalék feletti átlagos áremelkedés valószínűsíthető. A fogyasztói árindex növekedésében az élelmiszerek termelői árának és az áfa-kulcsoknak az emelése lesz meghatározó.
„Vitéz Dávid, Szentpéteri Andrea, Karácsony meg aki előtte volt” – kire bíznák az emberek Budapestet?
Öten szálltak versenybe a főpolgármesteri székért. Ki vezesse közülük Budapestet? Erről kérdeztük az utca emberét.
