Finnország ugyan még nem szabadítja fel teljesen munkaerőpiacát Magyarország európai uniós csatlakozásával egy időben, de számos, a magyarok munkavállalását könnyítő intézkedést tervez.
Burány Sándor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter Tarja Filatovval, a finn szaktárca vezetőjével tárgyalt. Tájékozódott arról, hogy a finn kormány által már elfogadott és hamarosan a parlament elé kerülő törvény szerint milyen módon fogadja a finn munkaerőpiac a csatlakozó országok munkavállalóit.
Finnország él a Magyarország és az EU közötti megállapodásban foglaltakkal, és kétéves átmeneti időszakra még nem nyújt teljesen szabad munkavállalási lehetőséget. Ugyanakkor könnyít a jelenlegi munkavállalási szabályokon.
Mint Burány Sándor elmondta: amennyiben egy házaspár egyik tagja elnyeri a munkavállalási engedélyt, a másik tag automatikusan megkapja azt. Eddig külön eljárás keretében önálló munkavállalási engedélyt kellett szereznie. A másik tervezett könnyítés, hogy a Finnországban tanuló magyar diákok is automatikusan munkavállalási engedélyt kapnak majd, eddig külön kellett azt megszerezniük.
Burány Sándor elmondta, hogy jelenleg körülbelül ezer magyar dolgozik Finnországban, legutóbb négyszázan kaptak munkavállalási engedélyt. Legtöbben, körülbelül százan informatikusként dolgoznak az országban és csaknem száz a zenészek száma is.
A magyar miniszter tájékozódott a finn érdekegyeztetés rendszeréről is. Tapasztalatai szerint igen hatékony érdekegyeztetés folyik Finnországban, mert a felek nagy kompromisszumkészséggel keresik a megegyezés lehetőségét.
Átélte, ahogy az albánok kiábrándultak a kommunizmusból és a kapitalizmusból is
Lea Ypi könyvben beszélte el gyerekkorát a sztálinista albániai diktatúrában, és azt a sokkot, amelynek következtében meg kellett kérdőjeleznie, amiben hitt. Az írónő elmeséli, miért írta a könyvét egy berlini ruhásszekrénybe zárva, illetve milyen élményeket szerzett bevándorlóként Olaszországban. Interjú.
