Az uniós csatlakozás után megjelenhet a bérelt helyiségben dolgozó vendéglősök tőkeerős konkurenciája. Január 1-jétől ugyanis az ingatlan tulajdonosa emelheti a bérleti díjat, illetve indoklás nélkül felmondhatja a tartós bérleti szerződést – írja a Világgazdaság.
A lakástörvény, és az ennek alapján hozott helyi rendeletek 2004. január 1-jétől – egyéves türelmi idővel – korlátlan, sem indoklást, sem cserehelyiséget nem igénylő felmondási jogot biztosítanak a tulajdonos önkormányzatoknak. Ez annak ellenére így van, hogy az elmúlt évtized első felében sok bérlő – sok esetben tíz-, esetleg százmilliókat – fizetett a bérleti jogért annak reményében, hogy előbb-utóbb tulajdonossá válhat. E reményt egy 1994-es alkotmánybírósági rendelet hiúsította meg.
A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) adatai szerint országosan 80-100 ezer, a fővárosban 25-30 ezer (ezen belül a Belvárosban 600-640) vállalkozást érint ez a szabályozás. Ezek között igen jelentős számban találhatók vendéglők.
Háber Tamás, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke – gyakorló pécsi vendéglős – úgy véli, ezen mozgásra az EU-csatlakozást követően lehet számítani, hiszen ekkortól lesz lehetősége az EU-s országok vállalkozóinak arra, hogy letelepedjenek Magyarországon. Így május után jelentősen átalakulhat a magyarországi vendéglátóipar. A szakértők tőkeerős versenytársak megjelenésére számítanak ezért a forgalmas helyeken cserélődhetnek a bérlők. A hazai vállalkozók jórészt már felélték tartalékaikat.
„Göncz Árpád leült velem beszélgetni, akkor szembesültem az igazsággal, hogy apu nincs többé”
Szilágyi Júliával szürreális gyerekkorról, szőnyegbe csavart gyerekekről és eltévedt tankokról beszélgettünk, de az is kiderült, miért fél '89 óta Orbán Viktortól.
