Vége a jó éveknek, a fiatal munkavállalóknak ma már nem elég egy jó diploma az elhelyezkedéshez, profi álláskeresőkké kell képezniük magukat, el kell tudni adni magukat a munkaerőpiacon. Nekik ugyanis nem csak kortársaikkal, hanem az idősebb munkanélküliekkel is meg kell küzdeniük, akik a szakmai tapasztalat előnyével indulnak az állásért folytatott versenyben. Hogy Magyarországon a pályakezdők nem készültek fel erre a harcra, azt az ez évben regisztrált, rekord számú diplomás fiatal munkanélküli bizonyítja. A tavalyi adatokhoz képest átlagosan ezer fővel több, augusztusban 5524, szeptemberben 5409 felsőfokú végzettségű pályakezdő jelentkezett a munkaügyi központokban.
8 tanács állásinterjúra
1. Mutassa be, hogy rendelkezik a munkakörhöz szükséges készségekkel.
2. Legyen tisztában saját erősségeivel és gyengeségeivel.
3. Merjen kérdezni, vállalja ötleteit.
4. Készüljön fel az adott iparágból.
5. Alaposan indokolja meg motivációját.
6. Gondolja végig előre, és nyomós érvekkel támassza alá, hogy miért szeretne az adott vállalatnál dolgozni.
7. Fejlessze kommunikációs készségét.
8. Csak akkor említse nyelvtusását, ha hajlandó próbára is tenni.
Ha teheti, legalább néhány hónapos szakmai tapasztalatra tegyen szert.
Több szakértő egyetértett azzal, hogy a gazdasági képzést adó egyetemről kijövő friss diplomások még mindig el tudnak helyezkedni, bár fizetési igényeiket alább kell adniuk, és 3-4 hónapot az aktív álláskeresésre kell áldozniuk. Budapesten és környékén a legnagyobb munkaadók közé tartoznak a hipermarketek, bevásárlóközpontok. Ezért jelenleg a logisztikusok, beszerzők, valamint a vevőkapcsolatokban (CRM, Custom Relationship Management) jártas szakemberek például nagyon keresettek a munkaerőpiacon. Ez a trend feltehetően így marad a közeljövőben is. Emellett várhatóan az informatika iparág kiskereskedelmi része ismét több munkavállalót fog felszívni, legalábbis az otthoni személyi számítógépek piacának magyarországi bővülési lehetőségei ebbe az irányba mutatnak – mondta el a véleményét a Lukács Zsolt, a Telkes Tanácsadó Rt. fejvadásza. A műszaki végzettségű, valamint a műszaki-gazdasági diplomával rendelkező pályakezdőknek szintén jó esélyeik vannak az elhelyezkedésre – osztotta meg tapasztalatait Juhos Andrea, a DBM Thompson karriertanácsadó ügyvezetője.
A versenyszféra mellett a közszféra is lassan visszanyeri régi fényét, és bár most éppen a közalkalmazottakat is leépítések fenyegetik, a pályakezdők számára később óriási perspektívát fog jelenteni a közszféra, hiszen ez az a terület, ami kifejezetten szívesen alkalmaz friss diplomásokat. A pályakezdők elhelyezkedését nem csak a gazdasági recesszió nehezíti meg, hanem a magyar oktatási rendszer működése is. Sajnos az egyes felsőoktatási intézményekben képzettek száma nincs egyensúlyban a munkaerő-piaci igényekkel – véli Lukács Zsolt. A diákok első „szűrése“ nem az egyetemen vagy a főiskolán történik, hanem a munkaerőpiacon. Itt viszont hirtelen a pályakezdők nyakába szakad a felismerés: 4-5 év befektetett idő és energia ellenére diplomájuk értéktelen. A túlképzés következtében több cégnél létezik olyan informális lista, amely például a közgazdász végzettséget adó felsőoktatási intézményeket állítja sorrendbe. Ilyen túlkínálat mellett nem csoda, hogy azt a kevés, pályakezdőknek szóló állásajánlatot meg sem hirdetik. A tapasztalataim szerint az üres álláshelyeket elsősorban ismeretségi alapon töltik be – mondja Hágen Tímea.
A pályakezdők között a középfokú szakképzettséggel rendelkezőkből van a legnagyobb hiány, elsősorban a szakmával rendelkező fizikai munkásokat keresik. Az építőipar (kőműves, burkoló, ács, festő), a termelőipar (raktáros, targoncás) sok embert tudna felszívni – mondja Juhos Andrea. A szellemi végzettségűek körében elsősorban irodai munkára keresnek fiatalokat, például asszisztensi, recepciós, irodavezetői vagy ügyviteli munkakörökre.
Pályakezdők esetében is fontos, hogy a diploma milyen szakmai tudással párosul. A jelentkező által választott szakterülettel kapcsolatos ismeretek, az ott alkalmazható készségek színvonala szintén választóvonalat húz az igazán elkötelezett, a választott szakmát komolyan vevő jelöltek és az átlagosan teljesítők között – véli Bede Rita, a pályakezdők számára gyakornoki programokat indító British American Tobacco Hungary (BAT) kommunikációs vezetője. A multinacionális cégnél az életrajzok tartalmi információi mellett megvizsgálják azt is, hogy mennyire strukturált a jelölt bemutatkozása, mit jelöl meg erősségként, és hogy milyen szakmai erőfeszítéseket tett tanulmányi ideje alatt szaktudása elmélyítéséért. Ha a munkakörhöz szükséges végzettség megvan, a nyelvtudás és a szakmai tapasztalat kérdése a következő a vállalati humán erőforrás szakemberek számára. A BAT gyakornoki programjába való bekerülés előfeltétele közé tartozik a felsőfokú végzettség mellett az angol nyelv magas szintű ismerete. Gyakran előfordul, hogy bár a jelentkezők az önéletrajzukban feltűntetik nyelvismereteiket, mégsem vállalnak be egy angol nyelvű interjút. Ezzel sokszor automatikusan kiesnek a rostán – jegyzi meg Lukács Zsolt. Hasonlóan vélekedik Mercsák Andrea, a Ford Motor Hungária Kft. és az FCE Credit Hungária Rt. humán erőforrás igazgatója.
Cégénél annyira fontos az angol nyelv, hogy nem csak az alapelvárások között tűntetik fel, hanem álláshirdetésüket is angol nyelven jelentetik meg. A pályakezdők nyelvtudásának hiányosságát bizonyítja a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) által két évvel ezelőtt készített átfogó felmérés, amelynek során 200, pályakezdőket alkalmazó cég véleményét kérték ki. A résztvevők 58 százalékának rossz tapasztalata volt fiatal munkavállalókkal kapcsolatban, aminek okaként többek között a nyelvtudást jelölték meg. A nyelv mellett a szakmai tapasztalat szólhat még egy pályakezdő mellett. Ha valaki pár hónapot – akár ingyen is – dolgozott már, az a cégek számára döntő lehet – véli Juhos Andrea. Az International Business School (IBS) diákjainak sokak szerint ezért is nincs gondja az elhelyezkedéssel, mivel az iskola kötelezővé teszi az egyéves szakmai gyakorlatot, csakúgy mint sok nyugat-európai egyetem is. A diákok így gyakran annál a cégnél kezdenek el dolgozni, ahol a gyakorlati évüket töltötték. De ha oda nem is várják vissza őket, gyakorlattal a hátuk mögött máshol is nagyobb eséllyel indulnak az állásért, mintha csak egy friss diploma lenne a kezükben. A középfokú végzettséggel rendelkező szellemi foglalkozásúak körében is mindenképpen fontos, hogy a fiatal legalább egy idegen nyelvet beszéljen, és felhasználói szinten tudja kezelni a számítógépet. Lukács Zsolt mindezek mellett a jól megfogalmazott kísérőlevelet is fontosnak tartja. A felvételi interjúra való bekerülés esélyeit nagyban javítja, ha a pályakezdő pár mondatban megfogalmazza a kísérőlevelében, miért szeretne az adott vállalatnál dolgozni. Az ilyenkor szokásos kliséket –, mint például „úgy érzem tanulmányaim során szerzett tudásomat egy multinacionális vállalatnál tudnám leginkább kamatoztatni” – inkább kerüljék a pályázók. Emeljék inkább ki, hogy az adott iparágban szeretnének dolgozni, konkrétumok megfogalmazására törekedjenek.
A pályakezdők esetében az egyik legfontosabb szempont a munkakörhöz szükséges készségek megléte, hiszen ha ezek megvannak, azokra később már lehet alapozni –foglalja össze véleményét Mercsák Andrea. Juhos Andrea is úgy látja, hogy a szaktudás csak 40 százalékkal esik latba a kiválasztásnál, a további 60 százalékban a csapatszellem, a fegyelem és egyéb szociális készségek megléte számít. A legfontosabbak egyike a kommunikációs készség, mivel a pályakezdő gyakorlatilag a felvételi interjú alatt kap esélyt arra, hogy meggyőzze a munkaadót, rá van szüksége. Nagy előny, ha egy friss diplomás mer kérdezni az interjún, illetve felvállalja az ötleteit, hiszen sok munkaadó azért szeret pályakezdőt alkalmazni, mert ők még kívülről látnak egy vállalatot, és fel tudnak tenni olyan kérdéseket, amire a már régóta ott dolgozó munkatársak képtelenek – fogalmaz Mercsák Andrea. Minden cég tisztában van azzal, hogy egy pályakezdőtől nem várhatnak el hosszú szakmai tapasztalatot. Éppen ezért az ő esetükben a végzettség és a keresett tárgyi tudás megléte mellett nagyon fontos a motiváció, amiről a felvételi interjú során tudnak tanúbizonyságot adni. Ehhez elég, ha nyitott szemmel jár, és érdeklődést mutat az adott iparág után, érződik rajta, hogy nem csak úgy belecsöppent a helyzetbe. Ha például egy pályakezdő reklámszakember szeretne lenne, és össze tudja foglalni a beszélgetésen egy éppen futó reklámkampány erősségeit, nagy esélye van a továbbjutásra – mond egy példát Lukács Zsolt. Az MKIK felmérésében azonban a hiányos gyakorlati felkészültséget is a problémák között említették a munkaadók. Ami azonban a legtöbb emberi erőforrás szakember számára meglepő és feltűnő, az a fiatalok körében tapasztalt önismerethiány. Sok olyan fiatallal találkoztam, akikről az első pár percben kiderült, alkalmatlanok bizonyos típusú feladatok elvégzésére. Ha azonban állandóan ilyen jellegű állásokat pályáznak meg, frusztráltak és elkeseredettek lesznek, mivel a humán erőforrás szakemberek nagy valószínűséggel nem őket fogják választani. Ugyanakkor valamilyen más munkakörben helyt tudnának állni, és sikeresek lehetnének. Fontos tehát, hogy tisztában legyenek gyengeségeikkel és erősségeikkel.
