A vállalkozók tavaly több mint 60 jogcímen 13,5 milliárd forintot fizettek ki bírságként – állapította meg a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK). (A számításoknál nem vették figyelembe a mezőgazdasági és a pénzügyi szervezetekre vonatkozó pénzbüntetéseket.) Ennek az összegnek jelentős részéről azonban nem lehet tudni, mire használják fel – hangsúlyozta ki Parragh László, a szervezet elnöke.
A bírságoknak csak töredékét fordítják meghatározott célokra, ilyen például a környezetvédelmi és a munkavédelmi bírság. Emellett jelentős összegek áramlanak a költségvetésbe, ahol már nem követhető nyomon a befizetések sorsa. Az MKIK azt is kifogásolja, hogy a bírságok egy részét azoknak a hatóságoknak a működésére fordítják, amelyek a pénzbüntetést kiszabják. Így ezek az intézmények voltaképpen érdekeltté válnak a bírságolásban.
A kamara nem a mulasztások, a jogosulatlan vagy káros tevékenység megbüntetése ellen kíván fellépni, hanem el akarja érni, hogy a befolyt összegek felhasználása látható legyen, illetve a hatóságok ne részesedjenek a bírságból. Parragh László szerint utóbbi cél megvalósításához erős, jól megfizetett hatóságokra lenne szükség, amelyek működése nem a bírságból befolyt összegektől függne. Az MKIK megállapításait a döntéshozóknak is megküldi.
Magyarországon meg se vizsgálták, Szlovákiába ment kórházba, ahol egyből meg is műtötték
A 76 éves férfi és családja pert is fontolgat.
