“Ha én lennék a miniszter” címmel pályázatot hirdet az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal. Lévai Katalin miniszter a pályázat keretében arra kíváncsi, milyen kirívó egyenlőtlenségekkel, megkülönböztetésekkel találkoznak az emberek a mindennapi életben, és milyen megoldási lehetőségeket látnak rá.
Megalakulása óta az Esélyegyenlőségi Hivatal módszeresen feltérképezte azokat a területeket, amelyeken sürgős változtatásra van szükség. A “Romák a bővülő Európában” konferencián a roma kisebbséggel és az esélyegyenlőséggel foglalkozó európai szakemberekkel, egy budapesti találkozón pedig a magyarországi női civil szervezetek képviselőivel találkozott Lévai Katalin miniszter. Az esélyegyenlőség szempontjából kritikus rétegek így személyesen mondhattak véleményt helyzetükről, világíthattak rá a legsürgetőbb problémákra.
A hivatal ennek szellemében hirdeti meg a “Ha én lennék a miniszter” című pályázatot, melynek célja, hogy pályázatos formában mindenki saját ötleteivel, igényeivel segítse az államigazgatás munkáját, érvényesítse érdekeit.
A pályázatokban a miniszter olyan kérdésekre vár választ, mint például “Tényleg sokat változott a világ azóta, hogy a mosóteknőt az automata mosógép váltotta fel?”; “Ha férfi lennék, akkor is így beszélne velem a főnököm?”; “Miért dobnak be minden harci technikát az érvényesülésért, sikerért a nők?”.
A pályázatba fel kell vázolni, milyen bántó megkülönböztetésekkel találkoznak az emberek a mindennapi életben, milyenek az esélyeik, ha fiúnak vagy lánynak születnek, illetve a pályázó önmaga milyen lehetőségeket lát a kirívó megkülönböztetések felszámolására.
A kérdésekre adott válasz maximálisan öt, A/4-es kézzel vagy géppel írt oldal lehet; beküldhető postán, az esélyegyenlőségi miniszter címére,1051. Budapest, Vigadó u.6., vagy e-mailen a kiss.virag@meh.hu címre. A pályázatokat 2003. szeptember 12-ig lehet benyújtani, az elbírálás határideje október 13. Az első helyezett 300 ezer, a második 200 ezer, a harmadik helyezett pedig 100 ezer forint jutalomban részesül.
Átélte, ahogy az albánok kiábrándultak a kommunizmusból és a kapitalizmusból is
Lea Ypi könyvben beszélte el gyerekkorát a sztálinista albániai diktatúrában, és azt a sokkot, amelynek következtében meg kellett kérdőjeleznie, amiben hitt. Az írónő elmeséli, miért írta a könyvét egy berlini ruhásszekrénybe zárva, illetve milyen élményeket szerzett bevándorlóként Olaszországban. Interjú.
