Az még érthető, ha a vastagabb bukszájú pihenni vágyó a Balaton helyett az olasz vagy a spanyol tengerpartot választja – a meglepő azonban az, hogy idén már a románt, s elsősorban a bolgárt is a „magyar tenger” elé helyezi. És ez nem csupán a tó és a tenger közötti különbséggel magyarázható.
A turisztikai szakértők úgy vélik, hogy mindkét volt szocialista országban koncentrált idegenforgalmi fejlesztések valósultak meg az utóbbi években, az árak viszont mérsékeltek. A Balatonnál sem a szolgáltatások színvonala, sem az árak nincsenek szinkronban a kereslettel. Ha jó tehát az idő, érdemes figyelni a tóparti szállodák ajánlatait: komoly kedvezményekre lehet számítani. Nagyon kevés a vendég – kivált a külföldi. A tó mindkét partján feltűnő a németek hiánya, bár a korábbinál valamivel többen jönnek Dániából, Belgiumból, Hollandiából és Svédországból. A badacsonyi kemping alig fél házzal megy, s német turistát július első két hetében szinte nem is láttak. A siófoki Aranypart nyaralótelepen sincs semmi nyomuk.
Bulgáriában csak tavaly 250 millió eurót fektettek be a turizmushoz kapcsolódó létesítményekbe. Tavaly már a beutazók 41,5 százaléka érkezett valamelyik uniós tagállamból, a legtöbben, 480 ezren éppen Németországból.
„Voltak, akik úgy menekültek, hogy ölben vitték a gyereküket” – egy magyar szemtanú videóval számolt be a 24.hu-nak a horvátországi tűzvészről
Darabos Péter egyike annak a több tucat magyar turistának, akik jelen voltak Horvátország történetének legnagyobb tűzvészénél. Helyszíni beszámoló a borzalmas, már emberéletet is követelő katasztrófáról.
