A magyar vállalkozások többsége nincs tisztábban azzal, hogyan juthat támogatáshoz a csatlakozás után, nem tudják, hogy beruházásaikhoz milyen támogatásokat, és milyen nagyságban vehetnek igénybe, bár 2004 és 2006 között akár 1.500 milliárd forint is rendelkezésre áll a Nemzeti Fejlesztési Terv keretein belül.
Az Európai Uniónak 4 pénzügyi alapja van, amelyekből 2000 és 2006 között 195 milliárd euró használható fel. Ezekhez Magyarország 2004-től fér hozzá. A Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) keretein belül 2004 és 2006 között 1.200-1.500 milliárd forint fordítható fejlesztésekre. A Nemzeti Fejlesztési Terv költségvetési forrásokat csoportosít át és koncentrálás fejlesztésekre, hosszú távú erőforrás növelő fejlesztési programokat generál.
Az NFT közvetlen és közvetett módon is hatással lehet a vállalkozásokra. A közvetlen módszer a gazdálkodó szervezetek támogatását jelenti, míg a közvetett az önkormányzatok, térségek fejlesztése, a gazdálkodási környezet javítása.
A 2004 és 2006 között elkölthető 1.200 és 1.500 milliárd forint közötti összeget 5 operatív programon keresztül lehet elérni.
Ezek a gazdasági versenyképesség javítás, a humánerőforrás fejlesztés, az agrár és vidékfejlesztés, a környezetvédelem és infrastruktúra, valamint a regionális operatív programok.
A gazdasági versenyképesség javítás operatív programnak négy kiemelt célkitűzése van. Egyrészt a befektetések ösztönzés, ami inkább a nagy és multinacionális vállalatoknak szól, annak érdekében, hogy Magyarország regionális központ legyen az EU-ban. Cél a kis- és középvállalatok fejlesztése is, ami a műszaki-technológiai háttér, a vállalkozói kultúra és ismeretek, valamint a vállalkozói szektor együttműködésének fejlesztését szolgálja.
Mitől lett ilyen drága a Budapest Airport, amit bármi áron meg akar venni a kormány?
Majdnem az egész évre tervezett hiányt összehozta a költségvetés mindössze három hónap alatt, a Budapest Airport Zrt. megvásárlásától azonban nem tágít a kormány. Miért?
