A 38 órás heti munkaidő bevezetéséről tárgyal mai ülésén az Országos Érdekegyeztető Tanács szakbizottsága. A kormány és a szakszervezetek támogatják a terveket.
A szakszervezetek már régóta szorgalmazzák a munkaidő csökkentését, a munkaadói érdekképviseletek viszont eddig ezt elutasították – írja a radio.hu. Véleményük szerint a cégek nem vállalhatják, hogy a dolgozók korábbi jövedelmének fenntartásával csökkentik a munkaidőt. A kormány közben többször is kinyilvánította, hogy támogatja a 38 órás heti munkaidő bevezetését.
A kormány, a munkaadók és a munkavállalók képviselői tavaly novemberben abban egyeztek meg, hogy az idén május végéig megállapodnak a heti kötelező munkaidő többlépcsős csökkentéséről. Ez azonban még nem történt meg. A szakszervezetek szerint az uniós csatlakozás időszerűvé teszi, hogy azonnal megkezdődjenek a tárgyalások a jelenlegi heti 40 órás munkaidő 38 órára rövidítéséről, hiszen az EU országaiban éves szinten átlagosan száz órával kevesebbet dolgoznak, mint nálunk.
A szakszervezetek többféle megoldást is elképzelhetőnek tartanak. Az MSZOSZ szerint első lépcsőben 2004 elejétől hetente egy órával lenne kevesebb a munkaidő. Kezdeményezik a húszperces ebédidő beépítését a napi munkaidőkeretbe, jelenleg ugyanis húsz perccel tovább kell dolgoznia annak, aki napközben ebédel.
A kormány – tervei szerint – még júniusban javaslatot tesz a munkaidő csökkentésével kapcsolatos szakmai elképzelésekre. A hivatlos álláspont szerint a munkaidő-csökkentés ütemezése a gazdaság helyzetétől és a költségvetés teherbíró képességétől függ, s mivel egy ilyen intézkedés több tízmilliárd forint kiadással jár a munkaadók, illetve a költségvetés számára, érdemben a költségvetés tervezésével párhuzamosan, a nyáron lehet a tárgyalásokat megkezdeni.
A munkaadók viszont időszerűtlennek tartják a 38 órás munkahét bevezetését. Véleményük szerint magyar gazdaság versenyképessége amúgy sincs jó helyzetben, nem célszerű tovább rontani ilyen intézkedéssel. A csökkentés akkor volna indokolt, ha a gazdaság fejlettsége lehetővé tenné a termelés ilyen mértékű visszafogását. A munkaadók szerint inkább továbbra is rá kellene bízni a munkaadókra és a munkavállalókra, hogy egyéni megállapodások révén szabályozzák a munkaidőt.
