Üzleti tippek

Több tízezer kényszervállalkozót fenyegethet APEH-bírság

admin
admin

2003. 05. 14. 00:00

A kényszervállalkozások kiszűrése érdekében tervezett ellenőrzéseken szinte kizárólag az egyéni vállalkozók fennakadását remélheti a munkaügyi hatóság, illetve az APEH.

Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) a munka törvénykönyvének július 1-jétől érvényes módosítása után a mostaninál részletesebben megvizsgálhatja, hogy egyes vállalkozási vagy megbízási szerződésekben a munkavégzés helye és időtartama, az utasításadási jog és egyéb körülmények szabályozása vajon nem munkaszerződésre utal-e.

Munkaszerződésre utaló jel lehet, ha valamilyen módon szabályozzák a szabadságolást, ha a munkát végző felelőssége harmadik személynek okozott kár esetén korlátozott, ha a hét végi munkáért külön díjazás jár. Ha a szerződést a hatóság munkaszerződéssé minősíti át, a munkaadóra kiszabott bírsággal még nem ér véget a büntetés. A munkaadó visszaigényelheti az áfát, de a munkaadói járulékokat be kell fizetnie.

A számlát kiállító vállalkozásnak nem kellett volna társasági adót és áfát fizetnie, viszont tetemes személyi jövedelemadó, egészségügyi hozzájárulás és nyugdíjjárulék hiánya keletkezhetett, amelyet 50 százalékos büntető bírsággal is megtoldhat az APEH.

A munkaügyi hatóság – amely legfeljebb 3 évre visszamenőleg vizsgálódhat – jogerős bírsága után az adóhatóság ellenőrzése is várható. Az APEH vizsgálata 5 évre visszamenőleg állapíthat meg kamatostul megfizetendő adóhiányt és szabhat ki bírságot miatta. Ez labdarúgók, színészek, zenészek, újságírók, biztonsági őrök, bolti eladók, építőipari és textilipari munkások tízezreinek jelenthet súlyos adófizetési kötelezettséget és bírságot – állítja Vadász Iván, az adótanácsadók szövetségének alelnöke, aki az érintettekre vonatkozóan általános amnesztiát javasol.

A munka törvénykönyvének módosítása egyes szakértők szerint lehetővé teszi, hogy júliustól a munkaügyi felügyelet a szerződéskötést megelőző tárgyalások dokumentumait is vizsgálja, megnézze miről tárgyaltak a felek, mi volt a szándékuk. Ha például el akarják eldönteni, hogy független vállalkozóról vagy alkalmazottról van szó, átnézik az iratokat, vajon tett-e például egy kőműves árajánlatot a fővállalkozónak. Az előrelátóbb munkaadó fővállalkozók tehát ezután nyilván alá fogják vele íratni az ajánlatot, amit tehetett volna.

A legszebb kiskaput a jogszabály azon értelmezése kínálja, amely szerint a betéti társaságok és a közkereseti társaságok beltagjai, valamint a kft.-k tagjainak a munkaadóval kötött alvállalkozói szerződéseit nem vizsgálja a hatóság, ha az említettek személyes közreműködésre kötelezettek a társaságban. Hogy ez a feltétel teljesül-e, azt a cégbíróságon fellehető társasági szerződések beszerzésével kívánja vizsgálni az OMMF. Abban ugyanis általában utalni kell rá, hogy melyik tag milyen iskolai végzettségű, milyen jellegű és mennyi munkavégzésre kötelezett. Ilyen társasági szerződést írni nyilván nem okoz nehézséget, az ellenőrzési kampányban tehát gyakorlatilag csak az egyéni vállalkozók akadhatnak fenn a munkaügyi hatóság horgán.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.