Ez év júniusától kormányrendelet írja elő a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételi kötelezettségét, amelynek regisztrálását a Pénzügyminisztérium végzi. A nyilvántartás tartalmazza egyebek mellett a nyilvántartásba felvettek szakképesítését igazoló oklevelének, bizonyítványának számát, a kiállító intézmény nevét, a kiállítás keltét, a regisztráláshoz előírt számviteli, pénzügyi, ellenőrzési gyakorlat éveinek számát, valamint azt a munkakört, amelyben szakmai gyakorlatát jellemzően megszerezte.
Kerekes Anikó, a Magyar Adótanácsadók Egyesületének alelnöke szerint a jogszabályi előírások azt hivatottak meggátolni, hogy – mint ahogy a mai gyakorlatra jellemző – bárki úton-útfélen könyvelhessen, illetőleg könyvelőként hirdethesse magát. A nyilvántartásban szereplő nyilvános adatokhoz bárki hozzájuthat, sőt a tárgyévben nyilvántartásba vettek regisztrálási számát, nevét, címét, hozzájárulás esetén regisztrálási szakterületét, valamint a nyilvántartásba vettek adataiban bekövetkezett változást a Magyar Közlöny mellékletében és a Pénzügyi Közlönyben évente közzé is teszik. A vállalkozások ezek alapján könnyen ellenőrizhetik, vagy előre informálódhatnak arról, hogy felkészült szakemberre bízzák-e üzleti titkaikat – hangsúlyozza a szakember.
A rendelet részletesen meghatározza azt is, hogy egyáltalán ki nevezheti magát mérlegképes könyvelőnek. A jogszabály részletezi azon iskolák, vizsgahelyek nevét, ahol ilyen végzettséget lehet szerezni, vagyis mindenfajta kétes tanfolyamokat kipipálók ezen a rostán máris kihullanak.
A könyvelőknek ezentúl évente kötelezően szakképzésen is részt kell venniük annak érdekében, hogy tudásukat folyamatosan aktualizálják. Aki pedig ezt elmulasztja, azt törlik nyilvántartásból. Ezen könyvelőknek vissza kell adniuk a korábbi működésére jogosító igazolványukat, vagyis nem folytathatják munkájukat. Ha azonban később eleget tesznek az előírásoknak, újra vállalhatnak könyvelést. A továbbképzést végző szervezeteket a Pénzügyminisztérium pályázati úton jelöli ki, ezen túl kizárólag az e szervezeteknél elvégzett szakmai továbbképzés minősül majd hivatalosnak.
Kerekes Anikó úgy véli, hogy bár a rendszeres továbbképzéssel a vállalatok felkészültebb, a jogszabályokban naprakészebb könyvelőket kapnak, a képzésük díjait a könyvelők, a könyvelőirodák kénytelenek lesznek beépíteni a könyvelési díjakba, így a vállalkozások ne lepődjenek meg, ha emelkednek a könyvelésre fordított havi költségeik.
„Ha a bíróságra vagyonőrt akarok felvenni, akkor nagyobb órabért kell adnom, mint egy kezdő bírónak”
Akkora a baj, hogy soha nem látott egységben lép fel a harmadik hatalmi ág.
