Bojár Gábor

Bojár Gábor a legenda szerint 1982-ben felesége jegygyűrűjét adta zálogba, hogy egy padlásszobában megalapíthassa a háromdimenziós építészeti szoftvert fejlesztő szerény kis vállalkozását, a Graphisoftot. Azóta fő termékük az ArchiCAD és a cég is világszínvonalúvá nőtte ki magát, s vélhetőleg a hölgy kezére is visszakerült az örökbecsű ékszer. Ma már nem pusztán cégről, hanem igazi multinacionális vállalatról érdemes beszélni, a világ 12 pontján működő leánycégek, illetve a hazai impozáns Graphisoft park okán. A több hektáros terület – ahol egyebek mellett a hazai Microsoft is épületet bérel, s ahol az ablakból kinézve tágas, zöld teret fut be a tekintet – technológiai parkká és a fiatal tehetségek számára vonzó munkahellyé nőtte ki magát. Emellett igen jó üzleti befektetésnek bizonyult, de nem csupán a belőle származó bevételek miatt. “Itt partnereinket könnyebb meggyőzni arról, hogy a cég növekedésének határai, akárcsak az épületet körbeölelő park, szinte végtelenek” – állítja Bojár.
A több mint 300 fős társaság irányításának nehézségeiről szólva a vezető az Apple céggel példálódzik: ott Steve Jobs tízezer főt volt képes családias szellemű munkahelyen, a teljesítmény és a siker felé orientálva igazgatni. Az amerikai óriás példáján egyébként Bojár sok mást is megtanult. Akárcsak a Macintosh a személyi számítógépek piacán, ugyanúgy az ArchiCAD az építészeti szoftverekén jobb, mint a szabványnak számító termék, mégsem szabad szem elől téveszteni, hogy ami nem válik standarddá, az előbb-utóbb elkopik. Az Apple akkor hagyta ki ezt a lehetőséget, amikor a Microsoft a DOS-ról kénytelen volt Windowsra váltani. Ez volt ugyanis az a pillanat, amikor ki lehetett volna vívni a Macintosh számára a szabvány szerepét.
Az építészeti szoftverek világában az e-biznisz hozta el azt az időszakot, amikor lehetőség kínálkozik arra, hogy az ArchiCAD ne csak jó, hanem szabvány is legyen: a szoftver erőssége, az objektum-technológia ugyanis az internetes megoldásokban válik fontossá – mind az építészek, mind az épületelem-gyártók számára. Bojár igyekszik kiaknázni ezt a lehetőséget, és a cég GDL-technológiáját de facto standarddá tenni az egész világ építőipari kereskedelmében. Mint mondja, attól sem esik kétségbe, ha mégsem sikerül. Akkor legfeljebb csak egy nagyon jó termékük lesz, jelentős piaci részesedéssel.
A Graphisoft terjeszkedési fázisban van, így bevételei egy részét beruházásokra fordítja. Az akvizíciók során Bojár a hazai üzleti szemlélettől kissé távol álló, de megfontolandó szempontot követ: olyan termékeket keresnek, amelyek integrálhatók a saját fejlesztésekbe. Cél, hogy az akvizíció révén nőjön a Graphisoft piaci részesedése. Tavaly a német Bauplan, az angol Cymap és a német CETEC Vision AG céget vették meg, az idén pedig részesedést vásároltak az amerikai Object Online, a japán Expression Tools szoftverfejlesztő társaságokban, valamint felvásárolták az amerikai Drawbase nevű vállalatot. A Graphisoft az idén 30 százalékos bevétel-növekedést remél. Mindeközben májusban a Budapesti Értéktőzsdére is bevezették a részvényeit, miután a frankfurti Neuer Markton már két éve futnak a papírjai.