Az utóbbi időben szakemberek is felhívták a figyelmet arra, hogy lassan elfogy a muníció a tőzsdéken, és egy nagyobb visszaesés veheti kezdetét. Nem riogatásról van szó, hiszen az intő jeleket már jó ideje látni. Ne felejtsük, a visszaesések természetes velejárói a befektetéseknek, így nem árt a kedvezőtlen forgatókönyvekkel sem számolni. A múltból kiindulva, ha piaci visszaesés jön, akár 20 százalékos visszaesést is elszenvedhetünk a befektetési alapunkkal, ugyanakkor találunk olyan befektetést is, ahol fedezékbe vonulhatunk a bajban is.
Ennyi forog kockán, ha beüt a tőzsdei krach
Az alacsony hozamok miatt akadtak olyan befektetők, akik a magasabb kockázatú alapok között nézelődtek, éppen ezért megnéztük, milyen rizikóval szembesülhetünk a legtöbb vagyont kezelő abszolút hozamú és részvény befektetési alapoknál.
A különböző alapoknál jól mutatja a vállalt rizikót, hogy az elmúlt 5 éves csúcshoz viszonyítva hány százalékos volt a legnagyobb visszaesés, továbbá mekkora volt a szórás. Az utóbbi érték lényegében azt mutatja meg, hogy az adott alap átlagos hozamához képest mekkora volt a múltban az ingadozás, vagyis mennyivel tért el az árfolyam pozitív vagy negatív irányban az átlagtól.
Az ránézésre is jól látszik, hogy a két kategória között nemcsak a hozamokban van nagy eltérés, hanem a szórásban és a maximális visszaesés mértékében is. Ez adódik abból is, hogy a két kategória alapjai teljesen más megközelítés alapján fektetnek be. Míg az abszolút hozamú alapok szabadon mozoghatnak az egyes eszközosztályok között (deviza, kötvény, részvény, származtatott termék, nyersanyag), addig a részvényalapok az egyes vállalati részvényekhez vannak kötve.
Azt érdemes leszögezni, hogy az alapok az akár 20 százaékos visszaesés ellenére is jelentős pozitív hozamot tudtak felmutatni 5 éves időtávon. Ugyan a részvényalapok révén 5 éves időtávon nagyobb hozamra lehetett szert tenni, de ehhez magasabb kockázatot is be kellett vállalni. Az abszolút hozamú alapoknál is előfordul egy-egy kilógó érték, de ezt leginkább a kockázat szintje, vagy éppen valamilyen egyedi esemény befolyásolja (például az OTP Supra esetében).
Általános szabály, hogy azokat a befektetéseket célszerű keresni, ahol egységnyi szórásra nagyobb hozam jut, hiszen ebben az esetben kevesebb rizikóval érhetünk el nagyobb nyereséget (ez a sokak által jól ismert Sharpe-mutató). Márpedig ha ebből az ökölszabályból indulunk ki, a legnagyobb abszolút hozamú alapok közt a Concorde alapok (Columbus, Citadella, Hold) és az Aegon Alfa alapja rendkívül jól vizsgáznak. A vagyonkezelő részvényalapoknál egyértelműen a Concorde Részvény emelkedik ki, mert a legjobb eredményt messze a legmagasabb Sharpe mutató mellett is ez az alap hozta.
Így védekezhet a zuhanó piaccal szemben
Mivel a részvénypiacok a csúcson vannak, így a magas visszatekintő hozamok láttán sem ajánlatos olyan alapba fektetni, ahol a részvények hangsúlyosak. Vagyis megfontolandó, hogy érdemes-e most drágán beszállni, ha esetleg később olcsóbban is tudnánk vásárolni. Megoldás lehet, ha egy nagyobb összeg befektetése helyett bizonyos időközönként részletekben vásárolunk, amivel ki lehet simítani a veszteséges időszakokat. Azt viszont nem szabad elfelejteni, hogy ebben az esetben is fontos, hogy hosszú ideig, legalább 3-5 évre tartsuk meg a papírokat, mert ekkor mutatkozik meg a bennük rejlő potenciál.
Ugyanakkor célszerű inkább olyan befektetés mellett letenni a voksot, amelyek minden helyzetben érvényesülni tudnak, akár még az esésből is profitálhatnak, mint az abszolút hozamú alapok. Egy ilyen alap a jelenlegi helyzetben egyfajta védekező álláspontot is jelent, hiszen még egy szerény, néhány százalékos hozam is sokkal jobb lehet, mintha 10-15 százalékot buknánk.
