Orbán Viktor egyszerre kegyes és szigorú a nyugdíjasokkal

A nyugdíjrendszer egyik legfontosabb eleme a nyugdíjkorhatár meghatározása. Ez akkor hatékony és fenntartható, ha rugalmasan határozza meg, hogy ki mikor mehet nyugdíjba, és ezen ki mennyit veszít vagy nyer anyagilag. Magyarországon azonban a kormányok vagy nagyon engedékenyen vagy nagyon mereven határozták meg a nyugdíjba vonulás szabályait – olvasható az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontjának tanulmányában.

Rugalmatlan szabályozás

Az Orbán-kormány 2012-ben drasztikusan megszüntette, hogy 35-40 éves munkaviszonnyal szinte bárki nyugdíjveszteség nélkül előrehozott nyugdíjba mehetett, mert helyesen felismerte, hogy ez óriási terhet jelent a költségvetésre, így fenntarthatatlan.

Ugyanakkor 2012 után kialakított merev struktúrában főszabályként nem mehet senki korábban nyugdíjba, de a nyugdíj utáni továbbdolgozás sem éri meg (utóbbi a korábbi rendszerben is így volt). Csakhogy megjelent a kivételezés, a Nők 40 programban. E kedvezmény keretében minden nő, akinek jogviszonya – nem feltétlenül a munkában töltött évek száma – eléri a 40 évet csökkentés nélküli előrehozott, nyugdíjat kaphat.

Hamis kivételezés

Ha a nők továbbra is nyugdíjba vonulhatnak 58-60 évesen – miközben a korhatár 65 évre emelkedik, vagyis akár 7 évvel korábban fejezhetik be a járulékfizetés és kaphatnak nyugdíjat, és a férfiak nem, akkor ez felborítja a nyugdíjrendszert, mert a nők esetében a minél korábbi nyugdíjazásra ösztönöz.

A jelenlegi szabályok szerint minden folyamatosan munkaviszonyban álló, egyetemet végzett nőnek az egyetemi évek nélkül is megvan a 40 éves jogviszonya a korhatár elérésekor, s aztán már a további korhatáremelés szigorúan nem érinti.

Az az érdeke tehát, hogy minél korábban menjen nyugdíjba, mert a továbbdolgozás számára nem éri meg.

A megoldás

A kutatók ezért azt javasolják, hogy hozzák vissza a korábbi rugalmas nyugdíjazási szabályokat úgy, hogy ahhoz megfelelő bónusz/malusz rendszer társuljon.

Vagyis a korhatár előtti nyugdíjba vonulás nyugdíjvesztéssel, míg a későbbi nyugdíjazás magasabb kezdőnyugdíjjal járjon.

Hozzáteszik: bár vannak olyan politikai hangok, hogy a férfiakkal is “kivételezni” kellene, hogy rájuk is ki kellene terjeszteni a “kedvezményes” nyugdíjba vonulási programot, a magyar nyugdíjrendszertől idegen a külön férfi és női járadék bevezetése. A kutatók szerint éppen az a baj, hogy a nők kedvezményes nyugdíjazása is politikai akció volt a kormány részéről. Úgy vélik: nem kivételezni kellene, hanem rugalmas, de mindenkire azonos módon vonatkozó szabályokat hozni, hogy aki akar, annak megérje nyugdíj után is dolgoznia.