A miniszterelnök évnyitó beszédében a magyar gazdaság eredményei között említette, hogy sikerült a rezsicsökkentést megvédeni. Jól látszik, hogy miközben az előző négy éves ciklus fő politikai üzenete a rezsicsökkentés volt, ez most már azzá szelídült, hogy külső nyomás hatására nem engedi a rezsikiadások emelését. A Policy Agenda azt vizsgálta meg, hogy – nem csak néhány elemre leszűkítve – mit is jelent a rezsicsökkentés a társadalomnak, és milyen politikai csapdát rejt a történet?
Van ahol csökkent, van ahol nőtt
Amikor rezsiköltségekről beszélünk, a kormány retorikája gyakran a villamosenergia, a földgáz, a távfűtés, a víz- és csatorna szolgáltatások árára korlátozódik. Ezzel szemben még számtalan tétel van, amelyekre azonban nincs direkt hatása a kabinetnek. Ilyenek pl. a szilárd tüzelőanyagok, a közös költség, a bérleti díj.
A KSH által közölt inflációs adatok alapján látszik, hogy 2016 augusztusáig hogyan változtak az elmúlt hat évben (az mostani kormány hatalomra kerülése óta) az egyes tételek. Ezek természetesen átlagértékek, amelyek eltérőek lehetnek az ország egyes részei között.
(* 2014. évi adat módszertani változás miatt. Forrás KSH)
A kormány által Ezzel szemben a fenti, A jövedelmi helyzetektől, életviteltől függ, hogy mely tétel érinti az adott háztartást, és melyik nem. igaz ezt nem is ígérte a kormány.
Jól mutatja a rezsicsökkentés ellentmondásosságát, hogy 2010-ben a létminimum alatt élő háztartások a személyes kiadásaik 15%-át fordították háztartási energiára. Említésre méltó, hogy ez az adat 2015-ben is lényegében ugyanekkora volt, azaz a nehéz helyzetben lévők számára a rezsicsökkentés a fogyasztási kiadásaikat nézve nem jelentett változást.
Az is tény, hogy azokon a területeken, ahol csökkentek a költségek (villamos-energia, gáz, távhő, vízdíj, csatornadíj), valóban nem is változtatott ezen a kabinet, azaz nem emelte az árakat. Ez persze nem azért történt, mert megvédték Brüsszeltől a rezsicsökkentést. Ez sokkal inkább azt jelenti, hogy nem hoztak olyan döntést, amely miatt emelkedett volna az ár. Az árak alakítása ugyanis kizárólagosan a kormány kezében lévő árszabályozási lehetőség.
Miért nem csökken a rezsi?
Korábban több elemzésben is utaltunk rá, hogy a rezsicsökkentés programjának volt egy szükséges velejárója, ez pedig a közműszolgáltató cégek állami szabályozásának erősítése.
Ebből következett az a „szükségszerűség”, hogy állami kézbe kell venni ezt a szektort. Ezért például október 1-től lakossági ügyfél lényegében csak az államtól tud földgázt vásárolni, mivel a szolgáltatókat felvásárolta a kormányzat.
Ugyanez a folyamat megkezdődött a villamos energia ipar területén is, de megtorpant. A távhő esetében pedig – az Első Nemzeti Közműszolgáltató tájékoztatása alapján – egyelőre a hódmezővásárhelyi távhőszolgáltató cég megvásárlására van szándéknyilatkozat, hiszen valójában az állam egyelőre nem tud ezen a területen szolgáltatni.
Ugyanakkor Egyelőre azonban a rezsicsökkentés programjának esetleges folytatásának lebegtetésén túl, konkrét gyakorlati lépésekig nem jutott el egyik kormányzati szereplő sem. Márpedig a lakosság szempontjából lényegében mindegy, hogy kitől kapja a szolgáltatást, hiszen az árszabályozás joga a kormány kezében van. Láthatólag a kormány keze egyelőre meg van kötve a kérdésben. Mivel még nem végzett az állami közműszolgáltató kiépítésével, ezért nincs is áttekintése a piac helyzetéről, nem látja, hogy az ígéreteknek megfelelően képes lenne-e veszteség nélkül (ahogy a miniszterelnök évekkel ezelőtt megfogalmazta: non-profit alapon) azt működtetni. És az is nyilvánvaló, hogy
