A pénteken közölt adatok szerint a nyugdíjalap 3,88 százalékos veszteséget könyvelhetett el április-júniusban az előző negyedévi 3,5 százalékos csökkenés után. Ezzel a nyugdíjalap által kezelt vagyon értéke – 2014 júniusa óta először – 1300 milliárd dollár alá csökkent.
Elpárolgott minden nyereség
A világ legnagyobb összeggel gazdálkodó nyugdíjalapjánál 2014-ben döntöttek arról, hogy fokozatosan 25-ről 50 százalékra növelik a részvények arányát a portfólióban, a kevésbé jövedelmező, bár biztonságosabb államkötvények helyett. Idén június végére azonban elpárolgott minden nyereség, amelyet a 2014 októberében bevezetett agresszív befektetési stratégiával kezdetben összeszedtek.
Június végén a nyugdíjalap vagyonának 39,16 százaléka volt japán, 12,95 százaléka pedig külföldi államkötvényekben, a japán részvények aránya 21,06, a külföldieké pedig 21,31 százalékot tett ki. A második negyedévben a japán államkötvények 938,3 milliárd jen hasznot hajtottak, a külföldiek viszont 1520 milliárd jen veszteséget okoztak. A japán részvények értéke 2260 milliárd, a külföldieké pedig 2410 milliárd jennel csökkent három hónap alatt.
A japán államadósság a bruttó hazai termék (GDP) csaknem 250 százalékát teszi ki, a helyzetet pedig a nyugdíjba vonulók egyre növekvő száma tovább súlyosbítja. A japán népesség mintegy negyede 65 évesnél idősebb, ez az arány 2060-ra várhatóan 40 százalékra nő.
