Nehéz éveken van túl a hazai bankrendszer, és a gazdasági társaságok működésének jogi környezete is sokat változott. A legzivatarosabb éveket a pénzintézeti szféra és vállalkozások is maguk mögött tudják, de úgy tűnik, ezalatt a cégek bankválasztási szokásai is komoly változásokon mentek át.
A legszembetűnőbb fejlemény, hogy az egy társaságra jutó bankkapcsolatok száma szinte minden vállalati méretkategóriában csökkent – mondja az Opten céginformációs szolgáltató igazgatója, Pertics Richárd, hozzátéve, hogy csökkenés nem drámai, de már maga a csökkenő trend is komoly kérdéseket vet fel.
Egy fejlődő gazdaságban a gazdasági társaságok banki termékpenetrációja elméletileg növekedő pályán mozog, mivel nő a hitelezés, és megindul a banki verseny az ügyfelekért, ami erőteljes termékfejlesztésben is megnyilvánul – tette hozzá. Mivel a hazai bankrendszer sokszereplős, és viszonylag fejlett, a növekedő termékhasználat a bankkapcsolatok számának emelkedését hozhatná, de a cégbíróság által közzétett bankszámlaszámok nem ezt mutatják.
A hazai vállalkozások átlagos bankkapcsolatainak száma alig haladja meg az 1-et, de még az 1 milliárd forint feletti szegmensben is csak 2 körül mozog az átlag, és ezek az arányok az elmúlt években még csökkentek is.
Mi lehet az oka?
Pertics Richárd szerint a jelenség mögött három fő tényező állhat. Az első viszonylag prózai: az elmúlt évek bankbezárásai, és –csődjei következtében csökkent a választható bankok száma. Hiba lenne azonban tisztán ezzel magyarázni a jelenséget, hiszen a bankpiac főszereplői jellemzően megmaradtak, és változatlanul működnek. Mi lehet az oka?
Ugyancsak fontos tényező a hitelezés visszaesése. Magyarországon a vállalati hitelezés volumene 2015-ben is csökkent, csakúgy, mint a projekthitelek száma és értéke és mindkettő jócskán elmarad még a 2008-as utolsó békeév értékeitől. Ennek következtében a kifutó hitelügyletek száma meghaladja az újakét, ami miatt sok bankkapcsolat szűnhet meg ezekben ez években.
Kevésbé triviális, de biztosan létező ok a pénzintézetek termékkapcsolási gyakorlata, amivel igyekeznek az ügyfeleket magukhoz kötni – mondja az Opten igazgatója.
A kedvezőbb számlavezetési kondíciókat a pénzintézetek is feltételekhez kötik, sokszor ez a feltétel a bank más termékeinek igénybevétele. Tipikusan ilyen eljárás, amikor a kedvező hitelkondíció feltétele a bankszámlaforgalom adott bankban történő lebonyolítása. Az ez irányú törekvés szintén indukálhatja a bankkapcsolatok számának csökkenését.
Itt bankolnak a magyar vllalkozások
Kisebb-nagyobb átrendeződés folyamatosan zajlik a bankok között, a jelenlegi állapot szerint a cégkapcsolatok számát tekintve z OTP, a K&H és a Budapest Bank áll az élen. A bankkapcsolatok számából ugyanakkor állományi adatokra, a pénzügyi műveletek számára, vagyis a banki eredményekre nem lehet következtetni, részben azért, mert egy cég több bankban is vezethet számlát.
Sokat elárul ugyanakkor a bankok céges portfóliójáról, hogy ha kizárólag az egy milliárd forintnál nagyobb árbevételt elérő társaságok számlavezető bankjait nézzük, akkor változik az élmezőny: K&H, Unicredit, OTP az első három sorrendje, és szorosan ott van mögöttük az MKB és a Raiffeisen is” – hívja fel a figyelmet Pertics Richárd.
*cégjegyzéki adatok / **a takarékszövetkezetek az egyéb kategóriában szerepelnek
A céges bankkapcsolatok számának növekedése nemcsak a gazdaság fejlődésétől függ, hanem attól is, hogy mennyire szofisztikált a pénzügyi termékek piaca. Ebből a szempontból jó jelnek tűnk, hogy a cégjegyzéki adatok szerint növekszik a pénzintézetek által a hitelezett cégek üzletrészein alapított jelzálogjogok száma.
A bővülés üteme kicsi, de egy zsugorodó piacon már az is örömre ad okot, ha egy viszonylag szofisztikált (cégértékelést igénylő) hitelezési mód növekedést tud felmutatni. Ez ugyanis azt jelenti, hogy a cégstruktúra javul, a hitelképes ügyfelekért folytatott verseny pedig nő.
