A szervezet úgy érezte, fel kell hívnia a figyelmet arra egy ilyen napon, hogy nincs elég megfizethető lakhatási lehetőség, és rezsicsökkentés ide vagy oda, túl magasak a lakásfenntartás költségek. Ráadásul idén márciustól megszűnt a két utolsó szociális alapú állami lakásfenntartási támogatás (a normatív lakásfenntartási támogatás és az adósságkezelés szolgáltatás).
A Habitat for Humanity Magyarország a közelgő Lakhatási Világnap alkalmából tartott utcai figyelemfelkeltő akcióján a lakhatási válság különböző formáira világít rá. A Lakhatási Szegénység Arcai címmel kisfilmeket mutatnak be a helyszínen.
Gábor, István és a többiek
A filmekből megismerhetjük Gábort, aki 15 éve hajléktalanként él Budapest külterületén egy kunyhóban, Istvánt, aki szegregált cigánytelepen él családjával egy kis házban összezsúfolva. Bemutatkozik a devizahitelük terheit évek óta nyögő háromgyermekes Pest megyei család, akiknek az adósságát a forintosítás és a banki elszámolás sem enyhítette, és egy kisnyugdíjas házaspár, akiknek pénzhiány miatt félbehagyták a tető megjavítását, és most jobb híján több réteg nejlon van a fejük felett cserepek helyett.
Eltérő földrajzi helyszínek, különböző nagyságú háztartások, más-más élethelyzetek – ami mégis összeköti ezeket a példákat, az a lakhatási szegénység, az örökös küzdelem a lakhatás drágaságával és a megfizethető lakhatási alternatívák hiányával. Az országos lakásállománynak mindössze 1,5 százaléka szociális alapú, tehát az alacsony jövedelműek számára is megfizethető bérlakás. Sokan azért kényszerülnek zsúfoltan, több generációval együtt lakni, vagy akár hajléktalanszállón élni, mert nem jutnak szociális bérleményhez, a piaci albérletet a kaucióval együtt nem tudják megfizetni, egy saját tulajdonú lakáshoz jutásra pedig esélyük sincs.
A lakosság jelentős részét érinti a probléma
A megfizethetőségi válság megnyilvánulása az is, hogy sok családra túl nagy terhet rónak a lakásfenntartási kiadások. Magyarországon a legszegényebb családok majdnem háromszor annyit (jövedelmük 36 százalékát) kénytelenek lakhatásra költeni, mint a legjobb módúak (ők átlagosan jövedelmük 13 százalékát költik arra). Sokan tetemes tartozást halmoznak fel, a magyar lakosság közel negyedének van valamilyen lakhatási hátraléka.
Nem segít a rezsicsökkentés sem szerintük: az nem szociális támogatás, a nagyfogyasztóknak kedvez, míg a fával, szénnel tüzelőket, vagy azokat, akiknél már kikapcsolták az áramot vagy a gázt, el sem éri. Az energiaszegénység közel 800 ezer háztartást érint ma Magyarországon. Az ezzel küzdő családoknak rendkívül magasak az energiaköltségeik, sokszor annyit kell költeniük energiára, hogy a fennmaradó jövedelmükkel már a szegénységi küszöb alá kerülnek.
Veszélyes otthonokban
A lakhatás túl magas költségei miatt sokaknak nem marad tartalékuk felújításra és romos, néha veszélyes állapotú otthonokban kénytelenek élni. A bemutatott nyugdíjas házaspár fél tető alatt reménykedik abban, hogy nem lesz túl kemény az idei tél. A telepen élő nagycsalád leszigetelné kívülről a házát, hogy spórolhassanak a fűtésen, és ne penészedjenek tovább a falak, de nincs rá pénzük. A devizahiteles család beépítené a tetőteret, hogy a kamaszodó gyerekeiknek külön szobája lehessen, de a hiteltörlesztés miatt ezt egyelőre nem engedhetik meg maguknak.
Átfogó lakáspolitikára lenne szükség
A Habitat for Humanity szerint, ha az állam valóban érdemi módon akar javítani a lakhatási helyzeten, és enyhíteni szeretné ezt a megfizethetőségi válságot, akkor nem elég, hogy a bajba jutott devizahitelesek egy részét megsegíti, és a családi otthonteremtési kedvezmény révén támogatja a tőkével rendelkezők saját lakáshoz jutását . Átfogó lakáspolitikára van szükség, amely határozott intézkedéseket hoz a megfizethetőség javítására, egyrészt egy központi, szociális alapon járó lakásfenntartási támogatás bevezetésével, másrészt a megfizethető bérlakások számának kiterjesztésével.
A Habitat rendezvényén a Lakhatási Konzultáció keretében képeslapon lehet a kormánynak üzenni, hogy mit tegyenek lakhatásunk javítása érdekében. A „Lakj okosan” szituációs játékkal pedig ki lehet próbálni, milyen állami lakhatási támogatásokat kaphatunk szerény jövedelműként és ugyanezt biztosabb anyagi háttérrel. Az eredmény meglepő lesz.
